A királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke I. 1871-1907 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 2. (Budapest, 2007)
Az egyetem vezető testületéinek működése
tanév elején 2 képviselőt, ha legalább 10-en, akkor 3 képviselőt választottak a tanács tagjai közé, ezen az ülésükön a rektor elnökölt. A tanács elnöke a rektor volt, akit a rendes tanárok közül titkos szavazással, abszolút szótöbbséggel 1 évre választott a tanács május hónapban az RT által kitűzött napon. Amennyiben az illető a megválasztást nem fogadta el, a meg kellett indokolnia, amiről a tanács titkos szavazással határozott. Az ET határozata ellen fellebbezhetett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba (VKM), amely a végleges döntést hozta. A tanács hatásköréhez a következő témák, kérdések tartoztak: az egyetem épületeit illető kérdések; az egyetem szervezetének és szabályzatainak változtatása; a tanterv és tanrend megállapítása és módosítása; új tanszékek megalapítása vagy a meglevők változtatása; megüresedett tanszékek, adjunktusi, tanársegédi és tanítói állások betöltése, magántanári képesítések ügyei; új gyűjtemények, szertárak, laboratóriumok, műhelyek felállítása vagy a meglevők változtatása; „felfolyamodások ügyében a rektor vagy a Rektori Tanács által hozott fegyelmi ítéletek ellen” (fellebbezés); a személyzet fizetésének és illetékeinek szabályozása; az éves költségvetés megállapítása; a rektor, dékánok és a gazdasági előadó (ő irányította a műegyetem gazdasági ügyeit a rektor ellenőrzése mellett) megválasztása; tanácstagok indítványai, valamint az RT által szükségesnek tartott ügyekben egyetemi tanácsi határozat hozatala. Az üléseken a rektor elnökölt (akadályoztatás esetén a prorektor vagy a legidősebb tag). Az elnök megnyitotta, vezette, illetve bezárta az ülést, meghatározta a napirendet, vezette a vitát, ügyelt a gyűlés rendjére és méltóságára, meghatározta és vezette a szavazást, kihirdette a határozatot és szükség esetén felfüggeszthette az ülést. A tanács ülésrendje a következő volt: a tanácstagok hiányzásának és azok okának felsorolása; a jegyzőkönyv-hitelesítésre felkért 2 tanácstag kijelölése; az elnök jelentése az előző tanácsülés óta érkezett felsőbb hatósági rendeletekről, illetve saját hatáskörében és a RT határozatai alapján elintézett ügyekről; dékáni előterjesztések; napirendi pontok a rektor által megállapított sorrendben; végül a benyújtott külön indítványok. A jegyzőkönyvet a műegyetemi titkár vezette az 1881/82. tanévtől (ezt megelőzően egy-egy felkért tanácstag). A rektor irányítása alatt ő vezette az egyetemi irodát. Akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv-vezető az elnök által felkért legfiatalabb rendes tanár volt. A hitelesített jegyzőkönyvet azonnal a VKM-hez kellett felterjeszteni. A Rektori Tanács Az ET nevében és megbízásából az egyetem másik vezető testületé a Rektori Tanács (RT) volt, „amely kis testület a műegyetemi tanács nevében 9
