A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (forrásközlés)
A FELVÉTELI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A FORRÁSOK TÜKRÉBEN 1871-1949 Később a miniszter úr egy február 21-én tartott második egyetemközi értekezlet javaslatára, amelyen az egyetemi és- műegyetemi karhatalmak parancsnoksága és az ifjúság képviselői is részt vettek, a fenti rendelet 16.990. sz. a. kelt újabb rendeletével akként módosította, hogy a folyó tanévet helyettesítő póttanfolyamra beiratkozni az egyidejűleg előírt igazolási eljárás mellett, csak a következők jogosultak: 1. akik háborús katonai szolgálatuk következtében három, (vagy több) szemeszteren nem iratkozhattak be,2. az egyetemi vagy műegyetemi karhatalmaknak tagjai,3. a háborúban rokkantakká váltak? 4. a megszállott és a nyugat-magyarországi területekről jövők minden korlátozás nélkül, a műegyetemre azonban - helyszűke miatt - az ezekről a területekről jövő nő hallgatók csak abban az esetben iratkozhatnak be, ha már az 1918/19. tanévben is mint rendes hallgatók be voltak írva,5. a férfi és női tanítórendek tagjai,6. az Apponyi-kollégiumnak az 1919/20. tanévre már felvett tagjai. Ugyanez a rendelet elrendelte az igazolóbizottságnak osztályonként való megalakítását. Az igazoló bizottság egy elnökből, két az osztályok által beválasztott tanárból és két, a hallgatóság által beválasztandó műegyetemi hallgatóból (karhatalmi tag) áll. Elnök szükségesnek tartja itt hangsúlyozni, hogy a szóban forgó rendeletben foglaltak megállapítására az értekezlet február 24-én volt vagyis egy héttel a beiratkozások megkezdése előtt, s így az ügy rendkívül sürgős volta s az idő rövidsége lehetetlenné tették, hogy a rendelet-tervezettel a Tanács is foglalkozzék. Az értekezleten felmerült ahhoz az eszméhez, hogy az ideiglenesen felvett hallgatók igazolóbizottságában az osztályok két-két hallgatója szintén bent legyen az értekezleten valamennyi egyetemi hatóság hozzájárult, és pedig nemcsak azért, mert a vizsgálat alá kerülő hallgatóknak a proletárdiktatúra alatti magatartásukról leginkább a hallgatók tudhatnak, hanem azért is, mert a hallgatóság képviselőinek egyhangú állásfoglalása alapján csak is ezzel az intézkedéssel lehetett biztosítani az oktatás zavartalan megkezdését, amire a hallgatóság maga is nagy súlyt fektetett. Előadja továbbá az elnök, hogy a miniszter úr ugyanebben a rendeletben a tandíjat mindkét félévre nézve 150-150 koronában állapította meg. Tekintettel arra, hogy a mostani póttanfolyam egy egész tanévet, azaz két félévet számít, a tandíjak megállapítására vonatkozó határozatot a Rektori Tanács úgy értelmezte, hogy a műegyetemen, az egy félévre megállapított 150 korona kétszerese, azaz 300 korona lesz a tandíj, ami megfelel annak az összegnek, amelyet a mostani póttanfolyamon a tudomány-egyetemen fizetnek, ahol a póttanfolyam két szemeszterre osztatott el. Nálunk ez a megosztás azért nem történt meg, mert a kétszeres beiratkozás nagyon megrövidítette volna az amúgy is rövid tanulmányi időt. Ebben az ügyben különben érdeklődött a minisztériumnál is, ahol helyeselték álláspontunkat, amely szerint a tandíjnak az egy egész tanévet helyettesítő pótszemeszterre a műegyetemen is 300 koronát kell kitennie. (252-1920,) Egyben jelenti az elnök, hogy a hallgatók által fizetendő közjótékonysági díjat saját hatáskörében az eddigi szemesztrális díjnak kétszeresére emelte fel. Sándy Gyula tekintettel arra, hogy a mostani póttanfolyam órarendje szerint néhány +-tel jelzett előadásra a katona hallgatók nem kötelesek beiratkozni, hanem azokból hallgatás nélkül is felvételi vizsgát tehetnek, tisztázandónak tartja azt a kérdést, hogy vajon ez a kedvezmény minden katonára, vagy pedig csak azokra vonatkozik, akiknek a háború miatt mint katonáknál legalább 3 félévi tanulmányi veszteségük van. Az ő nézete az, hogy ezzel a kedvezménnyel csakis ebbe az utóbbi kategóriába tartozók élhetnek. Többek hozzászólása után a Tanács - bár helyesli Sándy nézetét, mindazonáltal tekintettel arra, hogy annak érvényesí-tése a dékáni adminisztrációban nagy nehézségekkel járna, - kimondja, hogy a szóban forgó kedvezményt mind azok igénybe vehetik, akik tényleg katonáskodtak. (BME Lt. 3/a 1920. ápr. 16. II. rendes ülés 58. és 59. np.) 36
