A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (forrásközlés)
A FELVÉTELI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A FORRÁSOK TÜKRÉBEN 1871-1949 sem ellenkezik azzal, a Műegyetemünk részéről is mindig vallott felfogással, hogy a megszállott területekről jövő magyar hallgatóság a lehetőség határain belül felvétessék a főiskolákra, mert hiszen azért tartjuk a felvételt kívánatosnak, mert elszakadt véreinkről van szó. Más szóval felfogásunk szerint a menekültek lehetőség szerint való felvételének oka nem az, hogy külföldiek, és hogy felvételük ennélfogva a törvény szellemétől függetlenül történhetik. Minden oly magyarázat tehát, amely a megszállott területekről jövő hallgatóság feltétele tekintetében az 1920-ik évi XXV. törvénycikk szellemétől eltérő eljárás jogosultságát vitatja, felfogásunk szerint e törvény szellemével a legélesebb ellentétbe került, mert e törvény nem szándékolhatta a csonka Magyarországon élő zsidóságnak az elszakított területeken élővel szemben hátrányba részesítését, sem pedig a Magyarországtól elszakított területekről jövők felvételének a törvényben kifejezett szellemtől eltérő alapra helyezését. A szerzett jogokat a műegyetem mindig a legméltányosabban vette figyelembe, minthogy minden a múltban beírva volt műegyetemi hallgatót, akinek nemzethűsége ellen igazolt kifogás nem merült fel, rendes hallgatónak felvett. A fentiekben kifejtettük a numerus clausus alkalmazására vonatkozó felfogásunkat, amelynek megfelelően jártunk el eddigi is és amelyet mint a törvény szellemének megfelelőt a jövőben is alkalmazni szándékozunk. Kelt Budapesten, a m. kir. József-műegyetem rektori tanácsának 1922. augusztus hó 1-én tartott 16. üléséről. (BME Lt. 3/c 1922. 47. t. 1975/1922. sz.) /Zelarich Koméi e. i. rektor/ * Az 1921: XXV te. mondta ki, hogy a menekült kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ideiglenes székhelye Szegeden legyen. •* A kolozsvári tudományegyetem feliratát 1922. júl. 19-én küldte meg a műegyetemi tanácsnak a miniszter. 12/g. A műegyetem tanácsának állásfoglalása DR. gróf KLEBELSBERG KÚNÓ, vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérésére a debreceni tudományegyetem jog- és államtudományi karának a numerus clausus törvény külföldiekkel szembeni alkalmazásáról írott felterjesztéséről (Budapest, 1927. márc. 18) 79255. sz. a. vélemény nyilvánítás végett megküldi a debreceni egyetem- jog- és államtudományi karának ama felterjesztését, amelyben az döntést kér a „numerus clausus" törvénynek nem magyar honosokkal szemben való alkalmazása tekintetében. (2392.-1926.) Ezzel a szorgalmazott üggyel foglalkozott a rektori tanács s ama egyhangú véleményének adott kifejezést, hogy az egyenlő elbánás elvénél fogva a felvétel terén a külföldiekkel szemben sem követhető más eljárás. Minthogy azonban feltehető, hogy a külföldiek száma nem lesz nagy, ők a numerus clausus törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a megengedett létszámon felül is fel lennének vehetők. De a felvétel felett, úgy ahogy az a belföldieknél történik, természetesen esetról-esetre a rektori tanács döntene véglegesen. A külföldiek által fizetendő tandíj a mindenkori tandíjnak 3-szorosa volna, de tandíj segélyben méltányos esetekben természetesen ők is részesíthetők lennének. Erről a miniszter úrnak jelentést is tettünk. (BME Lt. 3/a 1927. márc. 18. II. rendes ülés 10. np.) 12/h. HALLER ISTVÁN, vallás- és közoktatásügyi miniszter, leirata a műegyetem tanácsának az 1920:XXV.tc.-nek a külföldiekkel szembeni alkalmazásáról* (Budapest, 1927. nov. 11.) 55.938. sz. a. az 1920. évi XXV törvénycikknek (numerus clausus) az idegen állampolgárokra való alkalmazását illetőleg elrendeli, hogy idegen állampolgárok az esetben vehetők fel a műegyetemi osztályokra, ha az 1920. évi XXV t.c. és az ennek végrehajtását szabályozó 1920. évi 123.033./IV. a. számú rendelet értelmében megállapított összlétszám még nincs betöltve és amennyiben nemzethűség, itt inkább politikai kifogástalanság, erkölcsiség és szellemi képesség 28
