A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (forrásközlés)
A FELVÉTELI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A FORRÁSOK TÜKRÉBEN 1871-1949 3. K. LIPTHAY SÁNDOR rektor felkéri WLASSICS GYULA, vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy engedélyezze a felvételi megszigorítását és a numerus clausus bevezetését a vegyészeti és egyetemes szakosztályon* (Budapest, 1900. márc. 27.) A Nagyméltóságú m. kir. pénzügyministeriumban pár nap előtt azt az értesítést kaptam, hogy a műegyetemi építkezések a most beállott tavaszszal nem lesznek megkezdhetők, mivel az e czélra szükséges fedezetet a Nagyméltóságú pénzügyministerium csak 1902-ben adhatja meg, mikor a parlamenti épület befejezésével a most eme czélra előirányzott évi 1.700.000 korona felszabadul és kulturális célokra első sorban a műegyetemi építkezésekre lesz fordítható. A műegyetem ismert tarthatatlan viszonyai között ez az értesülés egyértelmű volt azzal, hogy a jövő évben a legnagyobb válságnak nézünk elébe, olyan válságnak, amelyért a felelősséget az ország előtt el nem vállalhatjuk. Haladéktatlanul össze kellett ez okból hívnom az érdekelt tanszékek képviselőivel kiegészített rektori tanácsot, hogy a műegyetemet fenyegető eme súlyos helyzetben tanácskozzék és határozatot hozzon. A kiegészített rektori tanács ma összeült, és egyértelműleg a következő határozatban állapodott meg: a műegyetemen bárminemű más szükségletén a tanács újabb bérletekkel úgy, a hogy, segíthet átmenetileg, a chemia szükségletein azonban bérletekkel absolute nem segíthet. Teljesen ki van zárva az, hogy bérházban rendezhetünk be chemiai laboratóriumokat, mert a kapellák, gáz- és vízvezetékek, padló, szellőzés stb. megfelelő elrendezése valamint a laboratóriumok szükséges magassága bér- házakban nem érhetők el. A tanács tehát kimondta, hogy arra az esetre, hogy ha most tavaszszal a chemiai pavilion építését meg nem kezdik és a műegyetem ezt a pavillont a jövő naptári év őszén el nem foglalhatja, kénytelen a chemiai szakosztályra nézve a fölvételnél a numerus clausus kimondását kérelmezni. A tanács ennek az intézkedésnek a súlyos következményeit teljes mértékben átérzi. Tudja, hogy üy intézkedés országszerte felháborodást fog kelteni, mert ez nem mást jelent, mint a chemiai szakosztálynak épen most megindult fejlődését mesterségesen visszaszorítani. Nem jelent mást, mint a szülőket arra kényszeríteni, hogy e pályára szánt gyermekeiket vagy külföldre küldjék ki, vagy ha erre tehetségük nincs, más pályára adják, mert hisz csak egy műegyeteme van az országnak, amelyen technikai vegyészeket nevelnek. És végre nem jelent mást, mint szemet hányni és hermetikusan elzárkózni puszta financiális okból az ország ama sürgős szükségletei elöl, amelyek a műszaki vegyészeket az ipar egy nagy ága érdekében minél nagyobb számban igénylik és amelyek elől elzárkózni bárminő financiális nehézségek között is már csak azért sem volna szabad, mert a chemiai ipar kifejlődése révén az iskolára költött sokszorosan vissza térült az országra. Ilyen oriozus és megokolhatatlan intézkedésért a műegyetem nem vállalhatja magára a felelősséget az ország előtt, de még is kénytelen azt mint végső eszközt kérelmezni arra az esetre, ha a chemiai pavilion építését haladéktalanul meg nem kezdik és pedig azért nem mert a műegyetem kötelessége minden beiratkozó chemiai hallgatójának a laboratóriumban munkahelyet biztosítani és ha ez lehetetlenné lesz téve, nincs más megoldás, mint a fölvétel egyenes megtagadása. Az általános chemiai laboratóriumban a jövő tanévre a lehető legnagyobb szorultsággal 24 hallgatónak adható laboratóriumi munkahely, számítva t. i. azt a bérletet, amelyet a gyűjtemény tárgyak számára most kötöttünk és ennél fogva a gyűjtemények (...) helyébe is dolgozókat rendezünk be. A mint erről Nagyméltóságodnak folyó év 624. sz. alatti felterjesztésemben jelentést tettem. Nagyobb a baj a chemiai technológián, a melynek laboratóriumában csak 15 ember dolgozhatik és a mely tárgynál a harmad és negyedéves chemikusok együvé kerülnek és a melyek laboratóriumán a helyi viszonyoknál fogva még oly értelemben sem lehet segíteni, mint azt az általános chemiára nézve tesszük. Ebben a szakmában legföllebb 8 harmadéves és 7 negyedéves chemikus dolgozhatik, de ezek is csak akkor, ha a mostanában mintegy 8-10-re menő tanárjelölteket a laboratóriumból jövőre kizárjuk. A numerus clausus megszabására ennél fogva ez a laboratórium dönt és számításba véve az első szigorlat körül bekövetkező elkallódást is az volna kimondandó, hogy a kémiai szakosztály első évfolyamára ezentúl legfeljebb 15 hallgató vehető fel. Az idén már felvett 24 vegyészhallgatóból, a melyiknek csak a jövő évben adhatnak laboratóriumi helyet, a következő évben így is oly állapotok fognak következni, a melyekért a felelősséget el nem vállalhatjuk. A geodéziai pavilion felépítésében beállhat késedelem szintén súlyos csapásként nehezedik a műegyetemre. Ez a tárgy a mérnöki szakosztály hallagtóira nézve szó szoros értelmében kenyér tárgy. Az alapos kiképzés ebben a szakmában minden mérnöknek első rendű szükséglete; de ezt az alapos kiképzést akadályozza a szükséges helyiségek hiánya. Nincs hely a műszerek felállítására, ezek ládákban, becsomagolv, használatlanul hevernek,- nincs hely a gyakorlatok megtartására,- nincs hely a vizsgálatok megejtésére. Ez az állapot már évek óta tart, de tovább már nem húzható, mert 16
