A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (forrásközlés)
Levéltári sorozat 38. VAJDA ÖDÖN gépész- és vegyészmérnök kari dékán lelterjesztése DR. KERESZTURY DEZSŐ vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az érettségi nélküliek felvételéről (Budapest, 194?. febr.18.) Az egyetemek hivatása a tudomány művelése és terjesztése mellett, hallgatóinak a választott gyakorlati életpályára tudományos alapon való előkészítése. Tehát tudományos kutatásra nevel, tanít és egyben minősít. Műegyetemünk gépész- és vegyészmérnöki karára folyton fokozottabb mértékben, oly nagy számban jelentkeznek immár felvételre, hogy a tanítás eredményességének teljes feláldozása nélkül, a jelentkezők alig egy harmadrészét vagyunk képesek befogadni. De kétségtelen, hogy nincs is szükség ennél nagyobb utánpótlásra, különösen nem a minőség rovására. Az idei tanév immár a második, amelyben a kormányzati rendelkezések értelmében nemcsak gimnáziumot végzetteket vett fel hallgatókul gépész- és vegyészmérnöki karunk. A demokratikus kormány bölcs rendelkezése az ipari középiskolások és felső ipariskolások számára megkönnyítette a műegyetemre való beiratkozás feltételét azzal, hogy a gimnázium négy felső osztályának és a teljes érettségeinek letételétől eltekintve, kiegészítő érettségit írt csupán elő. Újabb rendelkezés azonban már azt is megengedte, hogy az említett kategóriákhoz tartozók kiegészítő érettségi nélkül, mint rendkívüli hallgatók vétessenek fel, s a kiegészítő érettségit utóbb megszerezvén, akkor minősítsenek át rendes hallgatókká. Az eddig szerzett tapasztalataink alapján már tanulságokat tudunk levonni és javaslatokat tenni a rendelkezések megváltoztatása végett. /1/Az első tanulság az, hogy ezek a rendkívüli hallgatók nem tudnak érettségire készülni és egyidejűleg a műegyetemen is tanulni. Halasztják a kiegészítő érettségit és halasztják műegyetemi vizsgáikat is, és egyik irányban sem tudják kötelességüket teljesíteni. Ez annál inkább is érthető, mert nyüvánvaló ellentétmondás rejlik abban, hogy csak később szerezzék meg elemibb fokon alapvető ismerteiket a kiegészítő érettségi két tárgyából: a matematikából és fizikából és előbb hallgassák - de meg is értve - a műegyetemi magasabb oktatást ugyanezekből a tárgyakból. Ilyen ésszerűtlen kettős megterhelésnek nem is lett volna szabad őket kitenni. Javaslatunk ezért a következő: A műegyetem a továbbiakban ne vegye fel rendkívüli hallgatókul sem az ipari középiskolát, sem a felső ipariskolát végzetteket, hanem eredeti kormányrendeletben híven tegyék le előbb a kiegészítő érettségit, illetve az érettségi vizsgát, s ezután mint teljes jogúak jelentkezzenek felvételre. /2/A második javaslatunk a mérnök-szakszervezet által átmeneti kormányrendelet alapján kiválogatott munkások felvételére vonatkozik. Műegyetemünk demokratikus felfogásából szívesen fogadta azt a gondolatot, és a megvalósítását a maga részéről előre is segítette, hogy olyan kiváló tehetségű munkások, akik a fáradságos továbbtanulásra magukban különös hajlamot és elszántságot éreznek, a hosszadalmas középiskolai tanulás megrövidítésével, komoly felvételi vizsga alapján kerülhessenek a műegyetemi felsőbb kiképzésre. Tapasztalataink e tekintetben is nagyrészt csalódást hoztak. A mérnök szakszervezet részéről kiválogatott egyének legtöbbje ugyanis egészen fiatal. 28-28 éves nem is munkások, hanem ipari középiskoláról, vagy felső ipariskoláról alig hogy kikerültek, akiknek a számára egyszerűbb útnak látszott az előírt kiegészítő érettségi helyett, a munkások számára szánt felvétek útján bejutni a Műegyetemre. A kiválogatottak közt elvétve volt csak egy-egy idősebb és valóban munkás. Sőt szép számmal vannak közöttük olyanok is, akik gimnáziumi érettségivel rendelkeznek. A munkások felvételére vonatkozó rendelkezésnek sem az lehetett a célja, hogy fiatal ipari középiskolások és felsőipariskolások, sőt gimnáziumot végzettek a számukra előírt út megkerülésével jussanak felvételre, sem pedig az, hogy még tanocsorban lévők számára mellőzze a szükséges előkészítő tanulást. Hiszen a kormányzat bölcs rendelkezése munkásifjak részére szociális okokból egyidejűleg lehetővé tette a középiskolák összevont, tehát megrövidített elvégzését. Azok a tehetséges idősebb munkások, akik a továbbtanulásra valóban hajlamot éreztek és akiknek számára szociális okokból valóban méltányos volt a hosszú középiskolai tanulás megrövidítése, az elmúlt két évben már jelentkezhettek. Ennélfogva javasoljuk, hogy ezentúl érettségi nélkül munkásokat se kelljen a Műegyetemre felvenni. (BME Lt. 4/c 499/1947. sz.) /Vajda Ödön el dékán / 57
