M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Osztály Kari tanácsülési jegyzőkönyvei, 1946-50
1950. november 20. (320-327)
Vélem/r.ye ««Tint a jelenlegi kürjiliaőpjrofc W '^tt inkább a ké..sen.a-.; é-£té «ér;iukw•:•.rdáSánol- rAx£~é őre kell a súlyt helyezni, Bort ma olyan nagymártéka ' 7' LJrv 4 ÄA lto fn»3^ín wlí -farlalk© -tatáé# hogy a kellő tökéletesebb ai líeíLÍ 'a fa«Sffife 4« elsajátíthatja* A mini ezt 4ri\® jelen1«Ä stóáii nem tud Í»1U «'*ro szakembert az oktatás renielkérésére bocsátani, nort a tervezőai feladatok a ^5rn köket as iparba» i* lefoglalják, Ha aá épitőiper e tárén merev ce e^etemnel szemben, ezt nőm rosaaokamttál, hanem «8k teresatcet- rzetével .kell magyarázni. Meg kell találni a jaédját anrrnk, hogy — o«amennyire •• g mego áhatatlanmk látszik - az iparban foglalkozatott jé szakembereket ^ aktatu.oi munkába hevenj1 Os« ^fitosnak tartja továbbá, ' o"y inkább kövesebb őpitáaeeti robléaái és szerkezetet, de sokkal alauoeabban kall«» i gat ikrák elsajátítani. A jegyzetre és ábrák azifcoéseoeégőffo vonatkosílaff Bsudon bárral szintén eey*tért. Tfelyee volna e*y, jr ege sebb ábrákat tartalmasé Äbragy'' jtesr.ány k % zitáae, továbbá át kellene ^ visegálni,\ogy a jelenleg,az oki. bein «érésié többoaer ábra taJaa^wi id* szer. 40 jgy ág sfctatádaa feltétlent bevonandó-* ? Vem lehetne-e a szerkezetek egjrrjaaét & s*lXárde%tani előadásokon lemértetni t /Koszorú- áe gwondawt sae-tár,? tb./ Gerendás negh.előad 51 , . . , , Trautmann elv társsal aakta-.n egyetért, nem helyesli őzt, hegy a Kémiák.cé.^ée terén ' a mennyiaégre' Ős nem minős-.' Ivánja a hangsúlyt helyezni, ^bnennyire is helytelen a szakemberek i jártéi való elvunáoa, az Is hoz ez raógia szikeégoe. ?raútmann et» \z i !r heti 4—6 érára tudná az oktatáshoz a szakembereit kolosonaanl. Geren&Sß István* i . , ~...-lésével hiszi, hogy, kellé felvilágooité make nyomán eredméiyesébb m taficát lehet majd végezni« . ... tőke et* i kari iilééből látja, ko,;.y esek a jó oktatóéhoz elengedhetetlenül ez .kpegeéokJSBff- államit já»* s3 fl-lfectt t k<v3?diSs oettWaedrftt inpiidig • !• ^2 6 lietsscsikó*gjT.'gr nvri 5 tíclciiitct u#n# ^ulyyíint ír sz tóseg©©^ b ■ .. ■ íják a hallaták ezt az őriáéi anyagit jólélsaját its» . 'kiásnék a továbbiakban főleg e két 2 .őrssel kell -Oglalkosnia. F, íTa.r/ » Nem foglalkoztunk még a • rof-soniffial kapc ©latos prob-érnék)’ál. v Helytelen, hogy a« X, évben épLiletszeike se ttant exact formában non t.miaunk, A három átfedő jó!3ég& tdp-gy, azaz bevezeti» a feorvex^sbe, az óvítéczetbe és as í "l tsser- keze • 'b' ....• ■.. i a ■ ős zevenhaté lenne, ős est az Ok taté« sokkal er ön1.* ryesebbe ten)iő. G ábor elvtúrs magas niveauju eluaíá3«kat tart, de túl sokat k vetői a hall.gQ.b'^kt‘--l» Hiba, hosfy a ;v'ác orlati oktatás — bár a nul thoa viszonyítva már sokat fejlődött — nág mindig non az előadott anyag begyakorlására, hanem tervez- sre ezoritkozik. te i jármi v»lő após ólat terén feladatunk* M az ipart bevinni 0*5 e-syetosro, az egye temet ki az iparba!”. Az icerbél k'.Ucoönndtt tanársegédeknek, «erVoaottuß kellene bejönni az e-gyetemre éf az illető intézet vezetőjét felelősség tenni, hogy o térén késések, atb* elő ne f"rdnIhassanak* j, ,'5^' "íl ^ ^ 3.*v^ € dß ■- ’ -V "j* ^ ^0 Héber léazlé tfuuár* tjgy l-'tja^hogy as úrtekealot me -ze túlnőtt keretein, mennyiben már az. ijarral kabc-Platós össmjos prohiássévd. foglalkozik. Ha a tanszék «zeket mi nd meg akarja oldani, hogyan jut idő szokkbnyv Írására ? InéAk n»S kell vias, nt-
