M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Kar tanácsülési jegyzőkönyvei, 1946-50
1948. július 7. (252-262)
3 adjunktussá nevezték ki, mely állást a mai napig betölti. Tanulmányutakat tett Európa majdnem minden táján. 1946-ban kitűnő minősítésű műszaki doktori szigorlatot tett, 1947-ben pedig a megindított magántanári képesítő eljárás során magántanári képesítést nyert. Magántanári képesítése megerősítés végett a VKM-ba terjesztetett fel. A szorosan vett egyetemi oktatáson kívül széleskörű tudományos tevékenységet fejtett ki. Így szakkönyvek illusztrálásával, hallgatóság részére szükséges ábragyüjtemények tervezésével és közrebocsájtásával, ezek tudományos és szakmabeli feldolgozásával foglalkozott. Ilyenirányú önálló munkái: 1. Épületek költségvetése és egyéb anyagi vonatkozásai. Épületszerke- zettani tanszék kiadása, 1944. 86 oldal. 2. Szerkezet és forma viszonya az építészetben. Kézirat. 1946. 78 oldal, 31 tábla. 3. Épületszerkezetek című rajzolt munkája. Kézirat. 1948. 141 oldal. 4. Építészeti, épületszerkezettani és képzőművészeti tanulmányok. Kézirat. 1947. 8 kötet, á kb. 250 oldal. 5. Épületek költségvetése és egyéb anyagi vonatkozásai. Kézirat. 1948. 200 oldal. 6. Barokk, zopf és újklasszikus részletformák gyűjteménye Magyarországból és a szomszédos államokból. Kézirat. 1938. 280 oldal. 7. Ácsszerkezetek csomóponti kötéseinek újabb irányelveiről. Kézirat. 1936. 50 oldal. Ezeken kívül a következő közleményei jelentek meg: 1. Nagymértékben rugalmas nedvességszigetelő anyagok. (Építőmunka. 1933.) 3 oldal. 2. Új ablakszerkezetek. (Építőmunka, 1933.) 4 oldal. 3. Acélból készült újabb ablakszerkezetek. (Építőmunka, 1933.) 4 oldal. 4. Hétvégi kisebb igényű nyaralóházak felépítésére leginkább alkalmas szerkezetek (MMÉE közlönye, 1934.) 7 oldal. 5. A mi közönségünk építési ízlése (Pesti Napló melléklet), 2 oldal. 6. A modern építészet helyes értelmezése (Pesti Napló mellékl.). 2 oldal. 7. Tervező és kivitelező szerepe az építkezésnél (Pesti Napló melléklete), 2 oldal. 8. Az építkezés mint tőkebefektetés, illetve tőkekonzerválás Pesti Napló melléklete), 2 oldal. 9. Az építkezés tervszerű lebonyolítása. Palladis, 1933. „Az én házam az én váram“ című műben. 21 oldal. 10. Épületszerkezettani ábraanyag. Palladis, 1943. 41 oldal. Szakelőadásokat tartott ácsszerkezetek csomóponti kötéseinek újabb irányelveiről (1936), a tervező építész munkaköréről (1934), téli gazdasági iskolákról (1947), a magasépítésben használatos nedvességszigetelő anyagokról (1948). A Magyar Szabványügyi Intézet megbízásából szabványokat dolgozott ki. Az 1947. év folyamán a Magyar Építési és Közmunkaügyi Minisztérium megbízásából elkészítette a magyar telepes parasztházaik alkatrészeinek (ajtók, ablakok, födémek, fedélszékek, stb.) szabványterveit. Az 1937—45. években tagja volt az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottságnak. Mint tervező építész is jelentős sikereket ért el. Országos tervpályázatokon számos első díjat (mosonmagyaróvári városháza, komlói r. kát. templom, szatmárnémeti városháza, debreceni középfokú gazdasági tanintézet) és II. díjat nyert (bajai kereskedelmi középiskola, pannonhalmi olasz főgimnázium, békéscsabai ÜTI rendelőintézet). Kivitelezett épületei: Székesfehérvári internátussal egybekötött gazdasági tanintézet, egercsehi r. kát. templom, székesfehérvári 8 osztályos polgári iskola, orosházai gazdaképző és középfokú gazdasági iskola, Egercsehi bányatelep középületeinek átalakítása, bajai, gyergyószentmiklósi, ipolysági, kiszombóri. nagyszalontai, nagykanizsai, móri, szatmárnémeti, székelyhídi gazdasági iskolák. Ezeken kívül számos bérvillát, bérházat és nyaralót tervezett és épített. Mindezen objektumok úgy gyakorlati, mint esztétikai szempontból kiindulva műszaki kultúránk jelentős értékei.