M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Kar tanácsülési jegyzőkönyvei, 1946-50

1948. június 25. (232-251)

*

JUUJtfclAjtt' Cl ^ 'y**uá Vtif\'

TEKINTETES ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI OSZTÁLY!

A rajzi tanszék 1948. április hó 9-én meghirdetett tanári pályázatára 1948. május hó 5-ig, vagyis a kiírt határidőig két pályázat érkezett:

A pályázók betű szerinti rendben:

Dr. Bardon Alfréd, műegyetemi magántanár, intézeti tanár;

Pfannl Egon oki. építészmérnök.

Életrajzi adataik, tevékenységük és működésük a következő:

Dr. Bardon Alfréd 44 éves, Érsekújváron született, nős, két gyermek atyja.

Középiskoláit a Barcsay-utcai főgimnázium „jó“ minősítésű érettségi bizonyítványával (1922) lezárva, a Műegyetem építészmérnöki osztályán nyerte magasabb szakképzettségét, s 1927-ben (9818. szám alatt) „jó“ minősítésű oklevelet kapott. Műszaki doktori oklevelét „kitűnő" képesítéssel 1940. május 9-én (40. sz.) szerezte meg. Magántanári próbaelőadását a „Társművészetek alkalmazása az építészetben“ tárgykörből 1948. április 9-én tartotta.

1928—29. és 1929—30. években magyar állami ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricum-ban egészítette ki tanulmányait. Ez idő alatt a római építészeti főiskolán Giovannoni professzornál archeológiában és Piacentini professzornál városrendezésben képezte tovább magát, miközben tervező-gyakorlatot és felméréseket folytatott. A Műegyetem szabadkézi rajzi tanszékén 1927—33. években kisegítő tanársegéd, 1933— 38. években tanársegéd, 1938—42. években adjunktus, 1942. július óta pedig intézeti tanár és az Építészmérnöki Osztály megbízásából a szabadkézi rajzi tanszék vezetője. Ez idő alatt tanította az I—111. építészmérnökhallgatók részére a szabadkézi rajz I—II. folyamot, az Ékítménytan I—II. folyamot, a IV. építészmérnököknek a tervezést. Tanította továbbá az 1. gépészmérnök- és mérnökhallgatóknak a Szabadkézi rajzot. A műegyetemi rajzoktatással 21. esztendeje foglalkozik.

Az állami felsőépítőipariskolában az 1937—40. tanévekben a téli tagozaton tanította — mint óraadó tanár — a szabadkézi rajzot, az építészeti alaktant és az építészettörténetet. A Műegyetem egyéb vonatkozásokban is igénybevette közreműködését: 1945-ben tanácsjegyzői minőségben a Műegyetem üzembeállításában vett részt. — A Rektori Tanács megbízásából megszervezte a műegyetemi beszerzési csoportot és annak vezetője lett. — Az Építészmérnöki Osztályon az 1946—47. és 1947—48-as tanévek felvételi vizsgáján vizsgáztató tanár és a felvételi bizottság jegyzője. Tagja egyébként a műegyetemi újjáépítési bizottságnak, majd a Műegyetem újjáépítését tervező munkaközösségnek.

A műegyetemi tanárok és alkalmazottak igazoló bizottsága 1945. VI. 6-án, 70. sz. alatt igazolta.