M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Kar tanácsülési jegyzőkönyvei, 1946-50
1948. április 30. (216-223)
Másolat# A tanaUhely illetve labor lorium coljai: a. /annak lehetővé tbetel e hoey es if jusg bizo nyoo alapvető kézműves munkát mafea is végezzen, b. /m y a kézműves munkák a pedögD ;ici szempontok -'Ital me^dc Ivánt mádon dempnstrálhatók Ilyenek# cu*f c. Aoy az épitŐ» technikai ujitás*& kezdőm'nyeső gyárak, föltalálok stb. H itasokból mintákat készítsenek ás ezek állandó rendszeres twinlmányozásá lehetővé tegyek. ad a./Igen óhajtandó, hogy a hall ;atók, ha szerény koretek között is, de rés vegyenek az alaov©tŐ közműves műnk.-dc műveletében. M elad sorban falazásra vakolásra, betonozásra és egyes fakötések ne;írnunkálására terjedne ki. A mu kában való személyen réeztvőtel kapcsán ix hallgató nem for ugyan a most őrs gyakorlásához szükséges kézügyességet váSy tudást elsajátítani, de megiau» az anyaikat, & munkamódszereket. a szerszámokat és ezek alkalmazását, ami által/ az előadásból már elsajátított tudása igen előnyösen e céezitŐdik ki. ad b./A tanműhely a hallgató álta ott végzett munkán kívül tökéletesebbé tes. a demonstrátiót: 1 J azáltal, hogy a ozafcrauak; sok ott természetben mutatják be a műveletek végrehajt s t. amely hasonló pedagógiai értőkkel am muhelylátogatáosül, sem fénykép, illetve film utján noii pótolható. 2./azáltal, hogy a t&nrnühelv gyíij -»tárában a szerkezet de elloczitésén fázisaira vonni* ózó modell ok deronötnllására bánéikor feliiasznúlhatók. A tanműhely természetszerüleg nem szerelhető fel az építészetben érdekelt összes ipáról: gépeivel, szerszámaiváL e?tb. miután ennek berendezése és álla dó korszerű színvonalon való fejlesztése nem látszik nm leheteségesnek, sem kívánatosnak. A kérdés azon Din az építőipar bevonásával megoldható oly módon, hogy a szakiparok / asztalos,lakatos, mázoló, bádogos, szigetelő st köréből a munka menetét jól demonstráló, természetes nagyságú mintadarabok vétetni f^ijter-ónybe, és az ezekkel elérhető demonstrátlot még a tanraUhel ben me^iivásra megjelenő iparos bemutató munkája / pl. másoló, bádogos, üveges,/ vagy pedig műhely látogatás egéeziti ad o./Az építőipar t^nficozetóbcl folyik, hogy fejlődésében kisebb es nagyobb újítások* egyformán szerepei játszanak, amely újítások kezdeményezői között ©gyfonaán rízerepetnek külföldi és belföldi ozábudalmakat birtokoló anyag» gyárak és műhelyek* feltalálók és tok esetben maguk a szakipara sok. A mai épitésseti gyLkorlatnak régi hiány«, hogy az újítások a tudom, nyos körökkel csak laza és rendszertelen kapcsolatban voltak, ezt a kapcsolatot tenné rendszeressé, és intézményessé a tanműhely, illetve láborotorium. Kern kétséges, hogy az érdekeltek szívesen mutatnak be uj el janisaikat enne az intézménynek, amelynek módjában volna azt esetleg a szilárdsági és fizi kai laboratórium bevonás&vdk Ívizs ülni, és a gyakorlati alkáLmmzásban eze zett tapasztalatokat is ny il vánt art an 1 • Az épületszerkezeti tanműhely és laboratórium kerete nem volna túl nagy. Marját egy a Műegyetem alagsorából kihasítandó helyiség és egy külső munka képezné, míg állandó személyzet© kezdetben 1 tanára ád és 1 altiszt volna Cél széninek és megoldhatónak látszik ugyanis a szükséges személyzetet mind kor közvetlenül a gyakorlatiélet terültéről megszerezni, trti jobb ős gazd ságosább me pIdas, mint állandó sz&kaltiszt alkalmazása. Hondas viszonytóck zött szánlteni lehet rá, hagy a szakiparok terén hajtott denonstratiókat szak iparosok cégük vsgy saját költségükön vagy egész csekély önköltség meg térítése ellenében elfogják látni. , . Az intézményben felgyülemlő dbyag az idők folyamán igen ért.kés gyűjtemény fejlődhetik.-----------------------Dr.^otsís Sßdre s.k. gy.r t^nárz M ásolat hitelos- . -/■ fetv.
