M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar kari jegyzőkönyvei, 1940-41
1940. szeptember 26. (1995-2025)
- 2 hozzá és hiú remény volna abban biz- ni, hogy szándékaim és intézkedéseim a szigorú kritikát elbirnák. Kérem a kritikát leplezetlenül és őszintén, miként azt a Kar tagjai mindenkivel, sőt önmagukkal szemben is mindig kinyilvánitották, de kérem ezt a megértés szellemében. Az idei év az ország és a nemzet korszakos nagy történeti jelentőségű eseményeinek közepette nyilik meg. Nemzetünk, melynek 22 éve vérig sértő, elvakult, durva gőggel azt vágta oda egy ellenséges generális, hogy "vous étes tombés si bas" vérző fejét felemelte, s felállt, sőt zúzott és megcsonkított tagjaival széttörte a börtönét, amelyet koporsónak szántak ellenfelei. 918-927-ig Europa számkivetett, magárahagyatott nemzete voltunk, védtelenek, mint az erdő vadjai, vagy a középkor birodalmi átkával sújtott kitagadottjai. Nemzetközi viszonylatban a magyarság sorsát nem tartották politikai kérdésnek, legfeljebb szánakoztak rajtunk, de elintézett- nek tekintettek, mint a halványuló emlékezetet. 1927-ben érintette a magyar sorsot először a napsugár, mikor az akkori miniszterelnök, gr. Bethlen István, fel tudta kelteni az ország iránt Mussolini figyelmét, Az 1927. áprilisi dátum a magyar-olasz szerződés napja, visszadta a magyar kérdésnek az európai jelentőséget. De ez csak az elindulás volt, a nehéz kezdet, melynek eredményei természetesen lassan mutatkoznak. A háborúban szövetséges társunknak, Németországnak kinyilvánított barátsága volt a második nagy lépés, amely a revizió megvalósulásának a lehetőségét rejtette magában. Egy kis nemzetnek a külpolitikai támogatás és a barátok szerzése nélkülözhetetlen létérdeke, s boldogulásának előfeltétele. De egymagában még nem boldogulás, mert egy nemzetet és egy országot csak önmaga boldogíthat. Csak önmagából kitermelt /?
