Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1934-1938
1935. július 2. (33-36)
A 117.§ 3. pontjában "8 hétig" helyett "6 hétig" Írandó. A 118.§ 3. pontja olyan értelemben egészítendő ki, hogy ha a tanulmányi időbe valamely félév nem számítható be, ez a körülmény az indexbe is bevezetendő. A 128.§-hoz G r ó h tanár hozzászólva megjegyzi, hogy egyes gyakorlatok alapján még az előadások befejezése előtt is megállapítható a hallgató vizsgaeredménye, ami a 128.§ rendelkezésével ellentétben van. A Kar álláspontja, hogy a 128.§ rendelkezései maradjanak érvényben, a colloquáltató tanárnak módjában áll a colloquium folyamán a gyakorlatok alatt elért eredményeknek beszámítása. A 129.§ 1. pontjában "félév végén" helyett "a dékán által megállapított határidőig” Írandó. A 133.§ kimarad. A 136.§ tárgyalása során S z i 1 y államtitkár “og^gy2!» hogy a régi műegyetem az utóvizsgák korlátozását önhatalmúlag állapította meg. A háromszori ismétlés azt jelenti, hogy a hallgató gyakorlatilag egy tárgyból ötször vizsgázhatik. Az ismétlések idejét illetőleg hosszabb diszkusszió fejlődött ki, amely szerint kívánatos, hogy az Ismétlések idejét a tanár állapítsa meg; a második és harmadik Ismétlés között legalább egy hónap legyen. A 136.§ ilyen értelemben kiegészítendő. A 142.§-ban "háromszor"helyett "kétszer" Írandó. A 145.§-ban az 5. pontból kimarad "a reformáció emlékünnepén'^ a 145.§ 2. pontjának első sorában "előadások" után beírandó "és gyakorlatok". A VIII. rész tárgyalása folyamán S z i 1 y államtitkár megemlíti, hogy a régi Műegyetem szabályzatához viszonyítva uj rendelkezés a távozási bizonyítvány rendszeresítése. A 159.§ 1. pontjában Bresztovszky tanár hozzászólására a "köteles" szó elmarad, a"folya- modni" szó helyett "folyamodbatik" Írandó. A X. rész tárgyalása alkalmával S z i 1 y államtitkár megemlíti, hogy a hallgatók fegyelmi vétségei két részre az enyhe és súlyos fegyelmi vétségre osztatnak, az enyhe vétségeket fellebbvitel nélkül elintézi a dékán, az Osztály, illetve Kar, a súlyos fegyelmi vétségek esetében megkülönböztetendő a fegyelmit megelőző eljárás és maga a fegyelmi eljárás. A 185.§ a következőképpen módosul:"Ha a Rektor tudomására jut, hogy valamely más, nem műegyetemi hatóság, valamely műegyetemi hallgatót a köztörvények áthágása miatt eljárás alá von, a rektor az ügyet további illetékes eljárás céljából a Műegyetemi Rektori Tanácsnak terjeszti elő. A 187.§ a/ pontjában "Műegyetemi Tanács" helyett "Rektori Tanács" Írandó. A X. részbe egy további 207.§ iktatandó, mely magával vonja a következő §-ok átszámozását. Ez a § a fegyelmi eljárás titkosságát biztosítja. A Bizottság a döntését titkos szavazás utján hozza; az elnök is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök közli, hova szavazott és ezzel eldönti a határozatot. A XI. rész 207.§-a 1. pontjának utolsóelőtti sorában Rohringer tanár indítványára az "engedélyt" szó után beirandó "Írásban". A 211«§ 5. pontjának második mondata /a Hungária M T E-re vonatkozólag/ kimarad. A 210-11 §-al kapcsolatban Kossalka tanár megjegyzi, hogy a Hungária M T E alapszabályait a belügyminisztérium hagyta Jóvá és ez az ifjúsági egyesület két minisztérium fennhatósága alá tartozik, ami nem kívánatos. A Kar álláspontja ezzel szemben az, hogy a Hungária tagjainak nagy része Dominus tag, akik nem tar-
