Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1934-1938
1938. június 14. (222-248)
310 2 járását egy, az eddigi konstrukciókat felülmúló elektrokardiográf megépítésénél. „A fizikai kauzalitás válsága“ c. ismeretelméleti dolgozatában a kauzalitás kérdését teszi kritika tárgyává a fizikában alapos és széleslátókörű ismerettel. Bay tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, és az atomfizika magántanára a Pázmány Péter tudományegyetemen. Első helyen való jelölésénél a bizottság még azt is tekintetbe vette, hogy a szegedi egyetemen az elméleti fizika ny. r. tanára volt. Schmid Rezső tudományos kutatómunkája időrendben három szakaszra oszlik: a) Az 1928—31. években a műegyetemi fizikai intézetnek akkor még hiányos, de egyes részleteiben már a kor színvonalán álló spektroszkópiai berendezésével a nitrogénoxid-molekula színképét veti alá beható vizsgálatnak. Főbb eredményei: az NO-molekula három sávrendszerének rotációs analízise; az intenzitáseloszlás tanulmányozása a spektrumban; Zeeman- jelenség észlelése NO-sávokon; az NO-molekula belső szerkezetét jellemző adatok (magtávolság, rotációs és vibrációs állandók, stb.) pontos meghatározása. E dolgozatokban foglaltakat az idevonatkozó monográfiák és kézikönyvek már az 1931. évtől kezdődőleg átveszik és ismertetik. b) Az 1931—34. években Schmid főleg a chicagói egyetem laboratóriumában készített színképfelvételeit értékeli ki. Ugyanis különlegesen szerkesztett fényforrása lehetővé tette, hogy nagy fényerő és felbontás mellett több olyan sávrendszert fotografálhasson le, amelyek addig a finomszerkezeti vizsgálatok számára nem voltak hozzáférhetők. Elsőízben állította így elő egy többatomos molekula: az ionizált széndioxid ultraibolya emissziós színképét és végezte el azon a rotációs analízist. Idevágó cikkeit Midiiken chicagói egyetemi tanár külön önálló dolgozatban is méltatta. — Amerikában gyűjtött anyagról készültek további dolgozatai az ionizált szénoxid sávrendszereiről, különféle szénoxid-sávokról és azok Zeeman-jelenségéről. c) 1935-től kezdődőleg Schmid és tanítványaiból nevelt munkatársai a szénmonoxid-molekula belső szerkezetére vonatkozó vizsgálati eredményeiket számos dolgozatban ismertették. Különös érdekességgel bír egy új szénoxid-sávrendszer felfedezése és finomszerkezeti analízise, mivel e sávrendszer spektrális termjeit — numerikusán is — Schmid és munkatársai egyéb szénoxid-sávokon észlelt perturbációk alapján mintegy előre bejósolták volt, a későbbi észleléssel kitűnő egyezésben. Mint összefoglaló jelentőségűt, kiemeljük itt a „Zur Vervollständigung des Termschema des CO Moleküls“ és „Dissoziationsenergie des Kohlenoxyds“ című munkákat. A szénoxid spektrumából kiszámítható belsőszerkezeti adatok közül a legfontosabb a CO-molekula disszociációs energiájának számértéke. Ugyanis a szénoxid bomlási energiája különféle termokémiai folyamatokon keresztül úgyszólván minden széntartalmú vegyület bomlási energiájával összekapcsolható, tehát annak birtokában fontos következtetések vonhatók le egész sereg vegyület molekuláinak belső szerkezetére. Nevezetes már most, hogy a Schmid és munkatársai által kísérletileg meghatározott CO disszociációs energiaérték a legmesszeágazóbb következtések után is oly adatokra vezetett, amelyek a más szerzők által, más módszerekkel, más molekulákon végzett megfigyeléseket végre az első, egyetlen ellentmondás nélküli rendszerré foglalták össze. A harmadik helyre való jelölésnél a Bizottság tekintetbe vette, hogy az atomfizika kvantumelméleti megalapozás nélkül nem adható elő és azért
