Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1934-1938

1938. június 14. (222-248)

0

/. Szénhidrát-csoport:

1. S. Aczél: Beiträge zur Kenntnis des Phlorrhizins und des Quercitrins, 1928.

2. Balassa, E. S.: A cukorsavamidok és fontosabb átalakításaik.

3. Angyal István: A lavolgliikozán benzilezett származékairól. 1937.

4. Fischer Margit: Tanulmányok a helleborein nevű glükozidról. 1938.

5. Bálint Zsuzsanna: A lavolgliikozán keletkezése glükozidokból. 1938.

6. Fodor Erzsébet: A glucose és cellobiose benzylezett származékairól. 1938.

II. Fehérje-aminosav-csoport:

1. Scheiber Gábor: A selyem, a selyemhernyó-báb és az eperfalevél fehérjéinek összehasonlító vizsgálata.

2. Harcsáir Ferenc: Alkoholos sósav hatása selyemre. 1936.

3. Eisler Anna: A tyrosin segítségével előállítható azofestékekről. 1938.

4. Túrái—Lichtig L.: Fehérjék reakciói aldehvdekkel. 1938.

III. Műanyag-csoport:

1. Vass Ferenc: A karbamidnak különféle aldehidekkel létesített kondenzációs termékeiről. 1938.

Ezenkívül részt vett számos ipari jelentőségű anyag (köztük több textilipari) és gyógyszer (köztük a vitarsan, egy új magyar neosalvarsan) és a rubrophen nevű triphenvlmethan-festék előállításának kidolgozásában, valamint több szakvélemény (köztük textil- és műanyag-ipari) elkészítésében.

* * *

Összevetve a három pályázónak tudományos és gyakorlati tevékenységét, a következőket állapíthatjuk meg.

Dr. Keresztes Tibornak tudományos munkássága teljesen hiányzik. A két nyomtatásban megjelent dolgozata egyszerű rövid ismeretterjesztő cikk, melyben önálló kutatások nem foglaltatnak. Harmadik dolgozata volna a műszaki doktori munkája, melyet úgylátszik szerzője sem sokra méltányol, mert nem is mellékelte a pályázathoz.

A többi irodalmi munkássága felsőipariskolai előadásainak jegyzet- gyűjteménye (kézirat gyanánt jelent meg), mely alacsony nívója miatt nem tarthat számot arra, hogy tudományos tevékenységnek minősíttessék.

Feltételezzük, hogy dr. Keresztes Tibor, mint a Goldberger-céggel együttműködő felsőipariskolai tanár a festési eljárásokkal és főképen a színes nyomásokkal foglalkozván, idők folyamán bizonyos gyakorlati készségre tett szert, azonban ez önmagában nem teheti indokolttá, hogy a textilkémiai tanszék várományosai között szerepelhessen, mert ebben a tevékenységben hiányzik a tudományos alap. Erre a tanszékre csakis szerves kémiai tudományos fegyverzettel rendelkező egyén tarthat számot. Ezt dr. Keresztesben semmiképen sem látjuk, még akkor sem, ha figyelembe vesszük a mellékelt szakvéleményeit. Ennek alapján kénytelenek vagyunk dr. Keresztest a jelölésből kihagyni, mint olyan egyént, aki nem alkalmas arra, hogy belőle egyetemi tanár legyen.

Dr. Vajdafy Aladár már sokkal komolyabban nyom a latban. A cellulóz nitrálásának és a Chardonnet-féle mű selyemgyártásnak (melyet ma már költséges voltánál fogva sehol sem alkalmaznak), elsőrangú szakértője. Tudományos irodalmi munkássága is van, amint azt különösen az R. 0. Herzog-féle Technologie der Textilfasern 7. kötetében megjelent Die Nitro- kunstseide című munkája mutatja, továbbá értékes kutatásokat végzett a