Állami Műszaki Főiskola - igazgatósági tanácsülések, 1947-1950
1950. március 22. (124-128.)
dr.Fehér István: Már a két tárgyhói való lemaradás is ilyen vonalon nagy lemaradást jelent. Igazgató 'élvtárs: a hallgatóknak szigorlati terv gyanánt egy feladatot lel 1 adni, mónd~jűk a bőripari üzemben a bőrök kikészítésére vonatkozó munkafolyamat, vagy egy műhely berendezését, de teljes részié tességgel. Valami d'yan feladatra gondol, amit a gyakorlatban is megkaphat, mint mérnök. Lázár György: Szükséges-e, hogy szétforgácsoljuk,az^alapvizsgánál tárgyadat. eíii lehetne azt, hogy matematika, fizikai kémiából vizsgázzanak, üehdne egy kémiai vizsgánál fizikai kémia kérdést feladni, ehet a kérdéseket ugv feladni,"hogy szerepeljen benne amire kiváncsiak vagyunk. Külön szigorlati vizsgára készülni nem is kellene, ha a hallgató leteszi a vizsgáit, mert arra vagyunk kiváncsiak, hogy megértette-e a hallgató az ^ anyagot. A képesítő vizsgára átfogó kérdéseket gondol el. Az alapvizsgánál szigorúan a szakmai tárgyaltkai kapcsolatos kérdéseket kell feltenni. A szigorlati vizsga esetleg nem egy~irás, vagy szóbeli vizsga lesz, hanem esetleg laboratóriumi kérdést is feladnak. Valkó r.-féter: Az alapvizsgával kapcsolatosan azt veti fe L, hegy módot kel- lene nyújtani arra. hogy a III.félév befejezése után az alapvizsgának egyik tárgyát előre vehetnék" a hallgatók. A Főiskola az országban első Ízben btette életbe, hogy minden felévben minden tárgyból kollokválni kell. Amint a szigorlati rendet életbe léptetjük, revízió alá kellene venni a kollokviumi" rendet tagozatonként. Junius vég :n nem lehet képesitő vizsgát tartani. A tanév junius végéig eltart, nem igen tehetjük meg azt, hogy ne adiuk meg a szokásos három hetet, helyesebb volna valamilyen határozott rendszer bevezetése. A hallgatókat arra kell vezetni, hogy rjunius végére tegye le a kollokviumot és szeptemberben tegye le a vizsgát. Lázár György: A képesitő vizsga egyik tárgya nem lenne egyéb, mint a szigorlati tervvel kapcsolatos megbeszélés és ahhoz jönne két másik szaktárgy. Tehát a szigorlati terv és ennek megbeszélése és 2 tárgy, amit azonban általános formában jelölnénk ki. A szigorlati térv ne minden esetben egy Írásbeli vagy rajz-munka legyen, hanem egy gyakorlati, laboratóriumi munka és tegyék lehetővé, hogy egy bizonyos összmunka lehetség essé váljon, esetleg 2-3 hallgatónak egy Kérdést adunk ki, hogy részeiben dolgozzák ki és az állandó ellenőrzés mellett folly on, mert máskülönben sematikussá válik. Keller: az alapvizsgával kapcsolatban kell könnyítéseket tenni. Az idei II.evesek nem alapvizsgáznak. A szigorlati terv legyen egy egységes nagy feladat és úgy az írásbeli, mint a szóbeli azonos tárgyú legyen. Részlettárgyak a'szigorlatban külön ne szerepeljenek. Pl. na egy' hallgató kap egy herőmüvet,akkor vízerőműből ne kérdezzük. * Igazgató elvtárs: az energiagazdálkodáson 4-5 féle kombináció lenne és valamelyikből kérhetnek szigorlati tervet és ahhoz kapcsolódna a ‘szóbeli. Sarkadi elv társ: A III.éves üzemenergiásoknál már van egy elrendeződés a tagozaton belül. Fáber Gusztáv felteszi a kérdést, hogy az alapvizsgánál csá: a körözvényben lévő tárgyak" lehetnek, vagy más is, inert a fémtechnológia tagozaton a gépelemé: et javasolná. Hont László: az a javaslat merült fel, hogy egyes bányász hallgatót le- kuldenek egy bányáoa és ott kell az előadódó problémát megoldani. Fáber Gusztáv: meggondolás tárgyává kell tenni, hogy az V.félévben szigor- latozni fognak, vagy elmaradt kollokvimokat tesznek le. Meg kéne kötni, hogy az V.felévre ne'lehessen beiratkozni kollokviumok elhagyásával. Úgy lehetne^ezt a hallgatóság számára lehetővé tenni, hogy szakmai tárgyakat óráról órára tudják követni. Vagy esetleg, hogy a szigorlati tárgyból ne kelljen külön kollokválni, vagy abban a tormában, hogy először is csak szeptemberben lehetne az alapvizsgát letenni, vagy esetleg már augusztusban és szeptemberben, ha még nem tette le. A végsz igorlatot előbb mint a VI. félévután szeptemberben ne lehessen letenni. A szigorlati terv legyen e^y tárgy es a makik kettő legyen csak szóbeli. * ^
