A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2002-2003
In memoriam
Guzsik Tamás ravatalánál állunk, mi valóságosan és elég sok távollevő képzeletben. Szomorúan, mert elvesztettünk egy szeretett és odaadó munkatársat, tanártársat, és megrendültén, mert nem helyénvaló dolog, ha idősebb búcsúztat fiatalt, az elöljáró a helyettesét, a kiérdemesült búcsúztatja a reménybelit. Itt állunk mi, legközelebbi munkatársaid, leghívebb tanítványaid, és itt állnak képzeletben azok is, akik nem tudtak eljönni a búcsúszóra: a Műegyetem Építészmérnöki Karának munkatársai és hallgatói; a Magyar Építészek Szövetségének tagjai; a Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagjai és a középkori építészettörténet kutatói a műemlékvédelem és a művészettörténet szakterületeiről, és két keresztény egyházból azok a hívek, akiket szolgáltál, akik gyászolnak Téged. Bizonyára furcsállod is ezt a sokadalmat, hiszen egész életedben tartózkodó, sőt szélsőségesen visszahúzódó voltál. A közszereplésnek csak egyetlen formáját fogadtad el, az egyetemi oktatást. A tanítás volt az életcélod, az életformád, a szenvedélyed, annyira, hogy ennek minden megpróbáltatását, minden nehézségét magadra vetted. Pedagógus szüleid intelmét követted ebben: "ha valamit csinálsz, azt csak jól, nagyon jól szabad csinálni." És Te a tanítást megtartottad és csináltad rendületlenül, annyira jól és kizárólagosan, hogy közben elfelejtetted az élet másik parancsát, az önfenntartást és az egészség megőrzését. Inkább vállaltad a rosszullétet, a test gyötrődését, csakhogy az az előadás jó legyen, hogy a hallgatók a katarzis élményével eszméljenek rá valamely építészettörténeti igazságra. A tanszéki munkában mániákus szigorral igyekeztél fenntartani a rendezettség minden formáját, de saját jobb-léteddel nem törődtél. Életed legfontosabb feladatának az oktatást tekintetted, s ez az áldozatos munka határozta meg teljes pályafutásodat. A középkori építészettörténet és a liturgiatörténet előadójaként, az e tárgyakhoz kapcsolódó jegyzetek szerzőjeként, évfolyamfelelősként, illetve kollégiumi nevelő tanárként, Tudományos Diákköri konzulensként, nyári felmérőtáborok, kül- és belföldi kirándulások szervezőjeként harmincegy esztendő alatt számos Dr. Guzsik Tamás 1947-2002 29
