A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2001-2002
Dr. Detrekői Ákos tanévnyitó beszéde
létünk mellett a budai vár kibővítését és a Néprajzi Múzeumot, Könyvtárunk tervezőjének, Pecz Samunak, talán legismertebb munkája a Központi Vásárcsarnok. Hallgatónk és tanárunk volt Steindl Imre, az Országház tervezője. A budapesti hidak létrejöttében fontos szerepet játszott Kherndl Antal. Az ország történelmi folyamatainak gyakran meghatározó jelentőségű szereplője volt a Műegyetem. így történt ez 1848/49-ben, s így volt ez 1956- ban. A forradalom kiinduló pontja volt az az Aula, ahol most állunk. Az Egyetem professzorai közül számosán töltöttek be jelentős szerepet az ország irányításában. Idén emlékeztünk meg a tragikus sorsú gróf Teleki Pál halálának 60. évfordulójáról, aki második miniszterelnöksége előtt az Egyetem tanára, a Közgazdaság-tudományi Kar dékánja, majd az Egyetem rektora volt. Az elmúlt években lassan hagyománnyá vált, hogy az évnyitón emlékezünk azon tanárainkra, akik 100, 150, vagy 200 éve születtek. Idén ünnepelhetjük: Ilosvay Lajosnak, az első magyar nyelvű "Szerves kémia" könyv szerzőjének 150., Csűrös Zoltán professzornak, Hazay István professzornak, korábbi rektoroknak, 100. születésnapját. Kedves I. éves hallgatók! A vázlatos történeti áttekintés is mutatja, hogy Önök egy gazdag hagyományokkal rendelkező, nagyhírű Egyetem hallgatói lettek. Az Egyetem hírneve lehetőséget nyújt későbbi munkájuk során, hiszen diplomájuknak a Föld minden országában rangja lesz. Ugyanakkor a hagyomány kötelez is arra, hogy úgy dolgozzanak, hogy az elődök által kivívott megbecsülésnek megfeleljenek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bevezetőmben említettem, hogy az évnyitó számvetés az előző tanév munkájáról, s a jövő feladatainak áttekintése is. A 2000/2001-es tanévvel - amelyben először viseltük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet - egy mozgalmas, de alapjában véve sikeres tanévet zártunk. Az Egyetem jövője szempontjából meghatározó jelentőségű esemény volt, hogy az Oktatási Minisztérium elfogadta Intézményfejlesztési tervünket, s - hosszú évek várakozása után - kiadta az Egyetem új alapító okiratát. Az elfogadott Intézményfejlesztési terv következtében teljes egészében az Egyetemhez került az új Egyetemvárosban felépült Informatikai épület, lehetőséget biztosítva ezzel az informatikai képzés és kutatás további fejlesztésére. Szintén az Intézményfejlesztési terv szellemében megindult a könyvtár- fejlesztés. Ennek keretében 1848-ban alakúit Központi Könyvtárunk és az 1929-ben létrejött Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár egyesítésével létrejött a BME OMIKK. Bízom abban, hogy a létrejött új szervezet nemcsak az Egyetem, de az ország minden műszaki és természettudományos szakemberének hasznos segítője lehet. 2