A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2000-2001
Nyugállományba vonultak
Földmérő-mérnök-képzésért emlékérem. Dr. Kurutz Károly Dr. Kurutz Károly egyetemi tanár, oki. villamosmérnök 1930-született, egyetemi tanulmányainak végeztével 1953-ban került a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Elektrotechnika tanszékére tanársegédként. 1961-ben egyetemi doktori, 1967-ben kandidátusi fokozatott szerzett, 1996-ban habilitált. 1969-72 között a Közlekedésmérnöki Kar oktatási-nevelési dékán-helyettese. 1990-94 között tanszékvezető. 1953-63 között a Villamosipari Kutató Intézet félállású kutatómérnöke. Egyetemi oktatással 1950-től, már II. éves egyetemistaként, 2000 végétől pedig nyugállományba vonulása óta a Közlekedésautomatikai Tanszék professor emeritusaként a nappali, levelező, szakmérnöki és angol nyelvű oktatásban aktívan részt vesz. Főbb tudományterületei: Gépjárművek villamos berendezései, Villamos ívhegesztőgépek, Automatizálás elmélet. 2-szer 3 éven át az Egyetemi, majd hosszabb időn át a Közlekedésmérnöki Kari Tanács választott tagja. 27 lektorált publikációja, 4 könyvrészlet, 8 egyetemi jegyzet, 7 szabadalom, valamint összesen 14 különböző kitüntetés és elismerés fűződik nevéhez. Dr. Peredy József Építészmérnöki oklevele megszerzése után tanársegédként kezdte szakmai munkáját Csonka Pál professzor mellett a BME Szilárdságtani Tanszékén (1952-1956.), majd tudományos munkatárs volt az MTA Szilárdságtani Kutatócsoportjában (1956-1968). Tudományos osztályvezető, és később tudományos igazgatóhelyettes az Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitel-gépesítési Vállalatnál (1968-1986), docens (3 évig tanszékvezető) a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén (1972-1986), végül docens, ill. egyetemi tanár (12 évig tanszékvezető) a BME Ábrázoló Geometria, ill. Építészeti Ábrázolás Tanszékén (1986-200Ö). Jelenleg e Tanszék professzor emeritusza. Műszaki doktori, kandidátusi, PhD és Dr. habil, tudományos címekkel ill. fokozatokkal rendelkezik. Szakmai kitüntetései között szerepelnek a Sályi - és a Csonka emlékérmek. R,észt vett a számítógépek építészmérnöki alkalmazásának hazai beindításában, először a számításigényes statikai feladatok, majd az építészeti tervezést általában segítő geometriai-grafikai alkalmazások terén. A BME Építészmérnöki Karán kezdetben oktatói továbbképző szemináriumokat és diákköri foglalkozásokat, majd kötelező tantárgyakat vezetett a számítógépek építészmérnöki alkalmazásainak témaköré42
