A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 1999-2000
Dr. Detrekői Ákos tanévnyitó beszéde
s közülük név szerint is megemlítsünk néhányat, akiknek a tanévben kerekszámú születésnapját ünnepelhetjük: * 1819-ben született Sztoczek József, a fizika professzora, a Műegyetem első' rektora, * 1839-ben született Steindl Imre. a Műépítészet tanára, az Országház tervezője, * 1849-ben született König Gyula világhírű matematikus, a III. Matematika Tanszék vezetője, * 1859-ben született Bánki Donát, a III. Gépszerkezettani Tanszék professzora, számos találmány megalkotója, amelyek közül a porlasztó ( a karburátor) napjainkban is nagy jelentőségű, * 1879-ben született Zemplén Győző, a fizika tanára, a róla elnevezett tétel megalkotója, * 1900-ban született Bay Zoltán, az Atomfizika Tanszék első vezetője, aki már 1945-ben megmérte a Föld - Hold távolságot. A felsorolás még sokáig folytatható lenne. Évszázadunk első felében négy későbbi Nobel- dijas: Gábor Dénes, Hevesy György, Oláh György és Wigner Jenő tanult egyetemünkön. A világ fejlődése következtében az agrár társadalmat, az ipari társadalom, az ipari társadalmat pedig az informatikai - a tudásalapú társadalom - váltja fel. Egyetemünk feladata most ezen korszak igényeinek megfelelő szakemberek képzése, az új korszakkal együtt jelentkező problémák megoldása, s a megoldáshoz szükséges tudományos kutatás végzése. Hosszú története során az Egyetem mindig képes volt a - néha rendkívül kedvezőtlen - külső körülményekhez való alkalmazkodásra, és képes volt a megújulásra. A Műegyetem tanárai és hallgatói szakmai tevékenységük mellett fontos szerepet játszottak az ország történetében is. Resztvettek az 1848/49-es szabadságharcban. S innen, ebből az aulából indult útjára 1956 október 22-én a forradalom, amelyről minden évben - így idén is - megemlékezünk. A közelmúlt eseményeit a rendszerváltásból adódó megváltozott külső körülményekhez való alkalmazkodás jellemezte. Számos mindennapi gondunk ellenére a változások alapvetően pozitív irányúak. Az elmúlt évtizedben hallgatói létszámunk megkétszereződött. Az Egyetem oktatási profilja kiszélesedett. A hagyományos mérnökképzés mellett mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok területén új képzési szakokat indítottunk. Az országban elsőként bevezettük a kredit rendszert. Jelentős pozitívumként értékelhető, hogy az Egyetem visszakapta a ha- bilitáció adományozásának jogát. Az elengedhetetlenül szükséges elitképzés feltételét a bevezetett PhD azaz doktoráns és a DLA képzés keretei biztosítják. Bár sokszor módosult formában, de azért sikerült megőriznünk ipari kapcsolatainkat. Az elmúlt évek eredménye, hogy jelentős nemzetközi cégek kutató laboratóriumokat alapítottak az Egyetemen. A teljesség igénye nélkül 2
