A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1997-1998
In memoriam
angol zászló alatt hajózott, kapitánya angol, tisztikara német volt, a legénység mohemedán - arabok és törökök. Mint mérnöknek a gépház felügyelete, és mint a hajó legfiatalabb tisztjének a felcseri munka volt a feladata. Életre szóló élményt és sok tapasztalatot jelentett számára a két éves hajózás, a teljes Fekete-tenger és az Óceán francia partjainak bejárása. Szerződése két évre szólt. Nemzetközi hajóskönyvét, csehszlovák útlevelével együtt sokáig ereklyeként őrizte. A hajón töltött évek után Prágába már nem volt kedve visszamenni, a kassai gyárban pedig nem igényelték közreműködését. (A nagyapa halála után a kassai gyár irányítását egy mérnök nagybácsi vette át, aki nem akart magának rivális hozzáértőt a vezetésben.) így néhány évig Klagenfurtban vállalt munkát, majd a német AEG mérnökeként Budapestre kérte magát. Volt csehszlovák állampolgársága, német diplomája, nemzetközi hajósigazolványa, anyanyelvi szinten beszélt szlovákul, csehül, németül, jól megérttette magát franciául és angolul is, de szívében mindig magyar volt, és hazájának a mindenkori Magyarországot tekintette. Az AEG-nél került kapcsolatba az erőművekkel és a kazánokkal. 1941-ben Bécsben megnősült. Felesége Tomasek Ilona osztrák származású prágai lány volt, aki, amikor férjével Budapestre költözött, még nem tudott magyarul. A háborút Budapesten élték végig. Az AEG német tulajdonú hadiüzem volt, ezért az ott dolgozók mentesültek a katonai szolgálat alól. Juhász Istvánt 1994 telén még is behívták, de bevetésre már nem került. .A visszavonulás közben megszökött és Prágába ment, ahol egykori barátainál kapott menedéket. 1945-ben tért haza az ostrom elől Bécsbe menekült feleségével együtt. Házasságukból gyermek nem született. A magyar erőművek újraindítása, majd később újak tervezése és építése sok munkát, de sikereket és elismerést is hozott számára. 1945-48 között kazánberendezések helyreállítását irányítja, 1949-től 1965-ig az Erőterv Kazánszerkezetek Iroda Tüzelési Osztályának vezetője, közben meghívott előadó az Egyetemen. Tervezői munkáját 1965-ben Állami díjjal ismerték el. 1965-71 között a MHO kazántervező irodájának főkonstruktőreként dolgozott. A feszített szellemi munka mellett kikapcsolódásként kertészkedett, barkácsolt. Sajnos a hatvanas évek szakmai sikereit beárnyékolta felesége súlyos szívbetegsége. A kórházi kezelések között Ő ápolta, injekciózta, és ha kicsit jobban volt, autóval vitte ki a szabadba, a levegőre. Felesége betegsége volt az oka, hogy 60 éves korában kérte nyugdíjazását. Mire azonban ez megtörtént, felesége meghalt. Nyugdíjasként a Budapesti Műszaki Egyetem Kalorikus Gépek Tanszékén végzett szakértői munkát egészen 80 éves koráig. 69
