A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1996-1997
Nyugállományba vonultak
A. Iljusin vezette tanszéken. Képlékenységtani feladatokkal foglalkozott ismétlődő terhelések esetén. A kandidátusi fokozatot 1965-ben szerezte meg. 1965. január 1. óta dolgozik a Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Mechanika Tanszékén, 1969 óta docensként. Előadott Képlékenységtant, Rugalmasságtant, Alkalmazott mechanikát, Statikát, Kinetikát, Szilárdságtant, oroszul Analitikus mechanikát. Angolul tanított Statikát, Szilárdságtant, Kinetikát, Lengéstant. Több éven keresztül tagja volt az MTA Műszaki Mechanika Bizottságának. Kutatási munkái elsősorban szilárdságtaniak, a rugalmasságtan és képlékenységtan területéről, de foglalkozott a törésmechanika elméleti és gyakorlati alkalmazási kérdéseivel. Több, az oktatást elősegítő előadásvázlatot készített, jegyzetei a Szilárdságtan I. és II. példatárak. A Szilárdságtan I. példatár 1995-ben Nivódíjat nyert. Előadásait és gyakorlatait kiváló pedagógiai érzék és nagy gondosság jellemzi. Nagy türelemmel és elhivatottsággal foglalkozik hallgatóival. Nyugdíjas alkalmazottként jelenleg is részt vesz a Tanszék oktató és kutató munkájában. DR. FILEMON JÓZSEFNÉ 1995. december 30-án vonult nyugállományba, a Műszaki Mechanika Tanszékről. 1954-ben szerzett kitüntetéses oklevelet a BME Gépészmérnöki Karon és tanársegédként kezdte munkáját az egyetemen, amit 41 szolgálati év után, nyugdíjasként, mint egyetemi magántanár folytat. 1974-ben szerezte meg kandidátusi fokozatát summa cum laude eredménnyel, 1974-ben Dr. Techn., 1995-ben PhD oklevelet szerzett; 1995-ben habilitált; 1997-ben nyújtotta be akadémiai doktori disszertációját. Oktatási és tudományos szakterülete a Mechanizmusok és Gépek Elmélete, amelynek oktatása az egyetemen munkába lépésének kezdetére esik, így kezdettől fogva részt vett a tantárgy kialakításában és folyamatos fejlesztésében. 1978-tól a tárgy előadója, amit nyugdíjba vonulása után is ellát. Az 1980-as években a robottechnika kilépett a laboratóriumi körülmények közül és széleskörűen elterjedt az iparban. Ezt figyelmébe véve, a klasszikus kötött automatizálást megalapozó mechanizmusok tantárgy mellett kifejlesztette és előadja a rugalmas automatizálást megalapozó Robotmechanizmusok c. tárgyat, magyar és angol nyelven. Tudományterülete világszervezetének (az International Federation for the Theory of Machines and Mechanisms, IFTOMM) a Végrehajtó Bizottság-i tagja, majd főtitkára volt. Jelenleg az IFTOMM Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. Az UNESCO felkérésére megszervezője, szakmai kordinátora és egyik előadója volt az International Post-Graduate Course on Industrial Robots and Robotics kurzusnak, ami 7 éven át ismétlődött az UNESCO anyagi támogatásával. A kurzusokon Európa, Ázsia, Afrika és Amerika ipari robotokkal, illetve robotok oktatásával foglalkozó szakemberei vettek részt. Tudományos publikációit élénk szakmai visszhang kíséri. A mechanizmusok kinematikai tervezésében elért eredményei alapján, a „Branch 63
