A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1996-1997
Az 1996-97. tanév munkájának értékelése
képzés normatív finanszírozásával kapcsolatosan azonban számtalan probléma vetődött fel. A műszaki szakterületen méltánytalanul alacsony a képzési előirányzat, a „normatíva”. Ez igaz mind bölcsész, közgazdász /EM2/, mind az agrár-, illetve az orvos, állatorvos szakmákhoz /EM4, illetve EM5/ viszonyítva. Ez annál is inkább elfogadhatatlan, mert az agrárszakok esetében a tangazdaságokat, az orvosszakok esetében a klinikákat nem a képzési előirányzatból kell finanszírozni, a műszaki szakok esetében viszont a műhelyek, a laboratóriumok személyi és dologi kiadásainak is a képzési előirányzat a forrása. Megítélésünk szerint az agrárképzés a tangazdaságok leválasztása esetén semmiképpen; az orvosképzés klinikum Tb finanszírozás mellett lényegében nem ráfordítás /oktató, oktatássegítő, dologi kiadás/ igényesebb, mint a műszaki. - Az átállást célszerű lett volna egylépcsőben elvégezni, azaz egyszerre kellett volna a különböző területek /képzés, fenntartás stb./ normatíváit kialakítani. A többlépcsőben történő átalakítás csak akkor lett volna problémamentes, ha a normatív finanszírozás alapelvei az érintett területek szakértőinek bevonásával teljes körűen /képzési, fenntartási stb. normatívák/ kerültek volna kidolgozásra. Ugyanis a különböző egyetemek eltérő gazdálkodási rendjéből adódóan az egyes kiadási jogcímek jelenleg más-más finanszírozási körbe kerülhetnek. Ilyen pl. a könyv /nem tankönyv/, folyóirat, amely decentralizált gazdálkodás esetében a képzési költség része, centralizált gazdálkodás esetén viszont a létesítményfenntartás részét képezi. A képzési normatívák tervezésénél problémaként jelentkezett, hogy a 154/1996. /X.16./ sz. kormányrendelet szűkítette az induláshoz képest a normatív képzési támogatás számításának alapjául szolgáló hallgatói létszámot. Problémaként jeleztük már a múlt évben is több alkalommal a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, hogy Egyetemünk Nukleáris Technikai Intézetének keretén belül működő Oktatóreaktor finanszírozása nem megoldott. Az Oktatóreaktor elkülönített finanszírozásának indokai a tangazdaságokhoz és a klinikákhoz hasonlóan fennállnak, fenntartása a normatív képzési keretből lehetetlen. Az elkülönített finanszírozást indokolja az is, hogy használata egyetemközi, az Oktatóreaktort oktatási célra több egyetem használja. Bevételeink fogadása és a kiadások teljesítése 1996. január 1-től a Magyar Államkincstár közreműködésével a kincstári egységes számlán történik. Az év során bebizonyosodott, hogy a Kincstár működése a gazdasági apparátus számára többletfeladatot jelent mind a napi munkában /KTK kódok alkalmazása/, mind a Kincstárral történő időszakonkénti /havi, negyedéves, féléves, éves/ egyeztetések miatt. - 1997. január 1-től a Kincstár az átutalások teljesítése előtt kettős - likviditási és kiemelt előirányzatonkénti - fedezetvizsgálatot végez az 1996. évi likviditási vizsgálattal szemben. Az 1/12-es havi finanszírozás és a kettős fedezetvizsgálat együttes hatásaként az időarányos felhasználást kiemelt előirányzatonként kell betartani, ennek érdekében a decentralizált gazdálkodás keretében karonként figyelemmel kísérjük a keretek időarányoshoz viszonyított felhasználását. 33
