A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1996-1997
Az 1996-97. tanév munkájának értékelése
A kiegészítő levelező képzésre valamennyi karunkon jellemző a felsőbb évfolyamon való nagyarányú lemorzsolódás. Ebben szerepe van a tandíjfizetési kötelezettségnek és a nyelvvizsga megszerzésére vonatkozó feltételnek. A Felsőoktatási Törvény értelmében az MKM utasítása szerint akkreditáltatnunk kell az Egyetemünkön hosszú évek óta folyó szakirányú /szakmérnöki, gazdasági mérnöki stb./ továbbképzési szakjainkat. A bekért dokumentumokat továbbítottuk, a szakok akkreditálása azonban még nem történt meg. Egyedül a TTTK Műszaki Pedagógia Tanszéke gondozásában oktatott közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit adta ki rendeletben a művelődési és közoktatási miniszter. A karok karközi és egyetemközi posztgraduális képzésben is együttműködnek. Ezt példázza az angol nyelvű nemzetközi MBA képzés, amely keretében 15 hallgató kezdte el ismét tanulmányait; az angol nyelvű ingatlanszakértő képzés 1996-ban adott ki először diplomát. 1996-ban indult francia együttműködéssel a 3 ciklusú ingatlan-gazdálkodási képzés, valamint folytattuk a már korábban megindult orvosbiológiai mérnökképzést is. Az 1996-97-es tanévben a hallgatók állami támogatásának két legfontosabb jellemzője a hallgatók szociális helyzetének további - az eddiginél is erősebb ütemű - romlása, és a jogi szabályozás anomáliái. Ezek a terület újra gondolását és újbóli szabályozását kényszerítették ki. Az 1997-es költségvetési év már az ötödik, amelyben az egy főre eső éves hallgatói normatív támogatás összege változatlanul 65.000.- Ft/év/fő. Az öt év inflációját figyelembe véve a támogatás reálértéke olymértékben lecsökkent, hogy az esélyegyenlőtlenség mérsékléséről, mint a forráshiány miatt teljesíthetetlen célkitűzésről le kellett mondani. A rendelkezésre álló eszközökből a szociális és az ösztönző funkció is csak egyre szerényebb mértékben érvényesíthető. Ha figyelembe vesszük a családok teherviselő képességének romlását és a 2.000.- Ft/hó/fő tandíjat, ma reálisan kell számolnunk az egyetemi tanulmányokat anyagi okokból abbahagyó hallgatók megjelenésével. A szociális szempontból legnehezebb helyzetbejutott hallgatók közül egyre inkább csak a jó tanulmányi eredményt elért és így magasabb tanulmányi ösztöndíjjal rendelkező rászorultak számára jelent - alacsony összege miatt - megoldást a szociális támogatás. - Az új intézményi szabályzatok megalkotásánál éppen ezért jelent meg célként a hallgatói juttatások alapvetően tanulmányi eredményt figyelembevevő elosztása. Ez is biztosítja a megfelelő eredményt elért hallgatók szociális problémáinak csökkentését, vagy megszüntetését. A BME 1997-ben a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően a hallgatók állami támogatásáról két szabályzatot alkotott meg és fogadott el. Ennek következtében folytatódik az az előnyösnek - és ezentúl már igazságosnak is - nehezen nevezhető állapot, amelyben eltérő szabályozás vonatkozik az intézményben egyidőben tanuló, de tanulmányait eltérő időben kezdő hallgatókra. Mivel a BME fontos céljának tekinti a hallgatókat terhelő és az oktatáshoz kötődő közvetlen és közvetett költségek átlagos szintjének alacsonyan tartását, a megalkotott állami támogatási szabályzatok a hallgatók átlagos terheit hasonló szinten szabályozták. 20
