A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1996-1997
Dr. Bíró Péter beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén
szabad egy jottányit sem engedni képzési, nevelési elveinkből, hogy magas szintű általános műveltséggel, elmélyült szakmai ismeretekkel rendelkező szakembereket bocsássunk ki e falak közül. Olyan szakembereket, akik méltó utódai lehetnek az itt nevelkedett Kármán Tódornak, Mihály Dénesnek, Csonka Jánosnak, Bay Zoltánnak, Wartha Vincének, Gábor Dénesnek, és a sort folytathatnám a műszaki tudomány számos jeles képviselőjével. Nélkülük nem lenne a magyar kultúra teljes és az ő hozzájárulásuk is benne van abban, hogy ez az ország 1100 éven át fenmnaradhatott és hozzájárult Európa kultúrájának növekedéséhez. Ilosvay Lajos, volt tudós professzorunk az ezredévi megemlékezések idején ezt mondotta: "Magyarország ipari fejlődése azért maradt el, mert a magyar közönséget úgy nevelték, hogy csak a jogászpályák egyedül boldogító voltában higgyen, minden más tudományos foglalkozás, ipar, kereskedelem ihletetlenül hagyta." Önök, 2500-an, új elsőéveseink, már döntöttek a mérnöki tanulmányok mellett. De sajnálatos tény, hogy a millecentenárium évében Ilosvay professzor szavai nem vesztettek aktualitásukból. Tisztelt Hallgatóság! Az 1996-97. tanév megnyitó beszéde nem kerülheti meg ebben az évben sem a tandíj kérdését. Az egyetem a lehető legkisebb mértékben szeretné terhelni a családokat, s megteszünk mindent annak érdekében, hogy egyetlen tehetséges és szorgalmas diák se kerüljön hátrányos helyzetbe szociális helyzete miatt. A kollégiumi díjak, a tankönyvek, szakkönyvek árának emelkedése, a napi megélhetés biztosításának nehézsége remélem, egyikőjüket sem állítja választás elé, hogy folytathatják-e tanulmányaikat avagy nem. Mindent elkövetünk, hogy kiváló tanulmányi előmeneteld, szakmai munkát végző hallgatóink és doktoranduszaink továbbra is tandíjmentességben részesüljenek és külföldi részképzéseken, diákcsereprogramokon vegyenek részt, hazai és külföldi ösztöndíjakat nyerjenek el, konferenciákra utazzanak. A tanévnyitót követő alapítványi díjátadó ünnepségen 12 alapítvány adja át ösztöndíjait, jutalmait az arra érdemes hallgatóknak. Azt azonban el tudom képzelni, hogy szüleik, a társadalom és a támogatók erőfeszítése mellett Önöknek maguknak is tevőlegesen hozzá kell járulniuk az anyagi feltételek megteremtéséhez. Talán nem ismeretlen Önök előtt az a tény, hogy ebben az Aulában, ahol most állnak, fogalmazódtak meg azok a pontok, amelyek a 40 évvel ezelőtti forradalom jelszavaivá váltak. A helyet emléktábla örökíti meg. Bízom benne, hogy október 22-én este együtt ünnepelhetünk Önökkel. 8
