A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1995-1996

Az 1995-96. tanév munkájának értékelése

tézményi tagságunkat az ICU-ben (Dubrovniki Egyetemközi Posztgraduális Tanulmányok Központja), az ICDE-ben (Távoktatási Nemzetközi Társaság), valamint a Santander csoportban.

Az intézményi tagságon kívül több kar és tanszék rendelkezik nemzetközi szervezeti tagsággal, valamint több mint 100 fő egyénileg tagja a különböző nemzetközi szervezeteknek.

Nemzetközi kapcsolatainak külső gazdálkodási feltételei 1995-ben tovább romlottak: változatlanul szünetel az MKM korábbi 3 millió Ft-os támogatása, a forint leértékelése mintegy 31%-os volt jelentősen emelkedtek a menetjegyárak és a hozzánk érkező vendégek ellátási költségei.

A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1995-ben több mint 172 millió Ft-os forgalmat bonyolított le, ebből az összes valutaforgalom 115 millió Ft volt. Meg kell jegyeznünk, hogy oktatóink, kutatóink az éves forgalom döntő részét egyéb forrásokból (FEFA, TEMPUS, külső intézmények, saját kp.) biztosították.

5. Gazdasági és műszaki munka

1989 óta az Egyetem költségvetési támogatásának növekedése (300,3%) nem tartott lépést az inflációval (az inflációs ráta ezalatt az időszak alatt 467,2% volt), saját bevételeink növekedése (115,5%) pedig jelentéktelen. Együttes növekedésük működési bevételeinkkel-amelyek az 1995. szeptember 1-től fizetendő tandíjból és a felemelt kollégiumi térítési díjból származó bevételek miatt jelentősen megnövekedtek -együtt is csak 192,9%. Bevételeink reálértéke tehát az elmúlt években jelentősen csökkent. A reálérték csökkentése - a folyamatosan növekvő hallgatólétszám mellett - a megnövekedett feladatok ellenére következett be.

Az inflációt összességében sem követő támogatás változó belső struktúrája (személyi juttatás, TB, dologi, felújítási keretek), illetve az ezekből a keretekből elkerülhetetlenül teljesítendő legjelentősebb volumenű kiadásainknak (hallgatói támogatások, közüzemi költségek, ÁFA, jövedelemadó,) az inflációt jelentősen meghaladó növekedése még súlyosabb gondok forrása lett.

Különösen aggasztó a működés tárgyi feltételeinek romlása. 1995-ben dologi kiadásainkra rendelkezésre álló keretünk mindössze 58,1%-kal, a felújítási célú támogatásunk pedig még ennél is csekélyebb mértékben, csak 19,7%-kal haladta meg az 1989. évit, miközben az inflációs ráta több, mint a négyszeresére emelkedett.

Dolgozóink jövedelemviszonyának romlása 1995-ig is jelentősebb volt annál, mint amit a béralapok alakulása tükrözött. A béralap növekedésénél ugyanis nagyobb volt a jövedelemadó növekedésének üteme.

1994. december 31-ig az Egyetem béralapjának növekedése (328,4%) kevésbé maradt el az inflációs rátától (364,4%), mint dologi (104,3), illetve a felújítási keret (138,8%) növekedése. 1995-ben azonban az 513 mFt-os - 19,5%-os -elvonás a bérkeretet drasztikusan és a további évekre is kihatóan csökkentette.

28