A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1994-1995

In memoriam

DR. KALÁSZI ISTVÁN 1924-1994 Dr Kalászi István okleveles gépész­mérnök, nyugalmazott egyetemi tanár, a Gépgyártástechnológia Tanszék volt vezető­je 1994. november 11-én elhunyt. Budapesten született, 1924. július 16- án. Oklevelét a BME Gépészmérnöki Karán 1949-ben szerezte. Tanulmányai mellett a II. Gép-szerkezettani Tanszéken díjtalan gya­kornokként, az utolsó félévben az Állami Műszaki Főiskolán másodállású tanársegéd­ként dolgozott. Szakmai pályafutását a Vörös Csillag (volt Hoffherr) Traktorgyárban kezdte gyár­tástervező mérnök beosztásban. 1952-ben tényleges mémöktiszti állományban a Had­technika Intézetbe került ahol egy évig a fegyverszerkesztési osztály főmérnöke, négy éven át parancsnokhelyettes fő­mérnök volt. 1957 III. 1-én saját kérésére helyezték át a BME Hadmérnöki Kará­ra adjunktusi beosztásba. A Hadmérnöki Kar megszűntével leszerelt és változat­lan beosztásban a Gépgyártástechnológia Tanszékre helyezték át. 1957-1961-ig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében dolgozott félállású főmérnökként. 1964-ben lett docens, 1968-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. 1964-69-ig a Gé­pészmérnöki Kar dékánhelyettese. 1970-76-ig a Gépgyártástechnclógia Tanszék tanszékvezetője. Megrendült egészségi állapota miatt 1981-ben saját kérésére vonult nyugdíjba. Elhivatott oktató volt. Nyílt egyéniségével könnyen teremtett kapcsolatot, szakmaszeretetét át tudta sugározni diákjaiba. Mindig volt körülötte olyan cso­port (diplomatervezők, tudományos diákkörösök, aspiránsok), akiket példamuta­tásával, segítőkészségével kiemelkedő teljesítményekre tudott ösztönözni. Hall­gatói a hivatalos kapcsolat megszakadása után is hosszú ideig visszajártak hozzá nemcsak szakmai tanácsért, hanem egy kis beszélgetésre is. 1964-ben kapott mebízást a Gyártástervezés, Tömeggyártás tárgyak előadására. 1967-ben jelent meg fő műve a A gépgyártás technológiája III. c. tanköny, amely a következő év nívódíját kapta. Kiváló elméleti felkészültségű és nagyon jó gyakorlati érzékű mérnök volt. A szakma minden területén képes volt kiemelkedő alkotásra. Irányításával dolgozta ki egy tanszéki munkacsoport a csigafelületű lemezek folyamatos gyártásának elvi megoldását. Erre alapozva készült a tanszék gépműhelyében egy kombájn csigát gyártó automata célgép a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár számára (szabadalommal védett). Fő kutatási területe a fémek forgácsolással végzett alakítása volt. Ezen belül a szerszámok forgácsoló képes­36

Next

/
Thumbnails
Contents