A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
Nyugállományba vonultak
Diplomájának megszerzése után több mint öt évig folytatott építészmérnöki gyakorlatot beruházóként, kivitelezőként és tervezőként. 1960-ban hívta meg tanársegédnek az Ábrázoló Mértani Tanszék akkori nagynevű vezetője, Zigány professzor. Ez idő óta jogilag folytonosan a Tanszék állományában volt. Első publikációjának témáját a klasszikus ábrázoló geometria tárgyköréből vette, egy érdekes térgeometriai szerkesztési feladatot oldott meg a ciklida tanulmányozásával. Doktori értekezését „Építészeti terek akusztikai jellemzőinek geometriai vizsgálata” címmel készítette, s ennek alapján Summa cum laude minősítéssel szerzett 1973-ban egyetemi címet. 1975-ben lett egyetemi docens és önálló tárgyelőadó. Három évig volt az Ábrázoló Mértan Tanszék vezetője és egyidejűleg két karon az ábrázoló geometria főstúdium előadója. Szakmai pályafutásának fontos állomása volt, hogy szakmai eredményei és kiváló francia nyelvtudása alapján részt vehetett az oráni (Algéria) Tudomány- és Műszaki Egyetem beindításában. Két meghívásra összesen mintegy tíz évet töltött itt, volt tanszékvezető, mindvégig előadója volt az ábrázoló geometriának, e mellett az építészmérnök-képzéshez tartozó más tárgyakat is előadott. Munkájának elismertségét mutatja másodszori meghívása (egyedüliként az induló magyar csoportból). DR. VERBA ATTILA címzetes egyetemi tanár 1974-1992-ig a Vegyipari Géptan Tanszék tanszékvezetője, 1992. június 30-án ment hivatalosan nyugdíjba, de 1996. dec. 31-ig folyamatosan tanított és segítette a tanszék kutatómunkáját. Egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi Karán kezdte matematika szakos hallgatóként, egy év után jött át a Műegyetemre, ahol 1952-ben végzett gépészmérnökként. 2 év Ganz Szivattyúgyárbeli mérnöki munka után Gruber professzor aspiránsa lesz, majd a kandidátusi fokozat megszerzésével kutatói státuszba kerül a Vízgépek Tanszéken. Témája a szivattyú járókerék méretezés, a kavitáció és szívóképesség, eredményeit számos publikáció és konferencia előadás fémjelzi. A Vegyipari Géptan Tanszék megalakulása után a tanszékalapító Pápai professzor helyettesének hívja. Ekkor kezd az oktatással, a tanszékirányítással foglalkozni. 1974-ben átveszi a tanszék vezetését, és a Vegyipari géptan c. tárgy tananyagában fokozatosan nagyobb súlyt helyez az áramlástanra. Meggyőződése, hogy a vegyészmérnöknek praxisában sokkal több áramlástanra van szüksége, mint amire az órarendi keretek lehetőséget adnak. Ezért kidolgozza és megindítja a Vegyipari áramlástan c. tárgy oktatását, és bár a tárgy fakultatív, minden évben szépszámú hallgatóság veszi fel és vizsgázik belőle. Tanszéki munkatársait az oktatás állandó fejlesztése mellett tudományos munkára serkenti, kutatómunkájukban segíti őket. Irányításával 4 81