A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
Nyugállományba vonultak
tantárgyainak koordinálása volt a feladata és a szakmai tantárgyak oktatásában vett részt, a kollégái és hallgatói nagy megbecsülésétől övezve. DR. SCHNELL LÁSZLÓ professzor, a Műszer- és Méréstechnika Tanszék 1993-ban nyugállományba vonult korábbi tanszékvezetője. B tagozatos gépészmérnöki oklevelét 1947-ben szerezte egyetemünkön. Ezt követően a Villamos Gépek és Mérések Tanszékre került, ahonnan 1959- ben az egyetem rektora a Műszer- és Finommechanika Tanszékre helyezte át. 1965-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. A művelődésügyi miniszter 1967-ben megbízta a Műszer- és Méréstechnika Tanszék vezetésével. Az 1988-ig tartó tanszékvezetői megbízatása mellett 1985-től 1988-ig a Villamosmérnöki Kar dékánja, 1977 és 1985 között a TMB 20-as szakbizottság elnöke, különböző MTA bizottságok tagja, a MATE Tudományos Tanácsának elnöke (1980-84), az EMEKO TCI (Technical Committee on Higher Education) társelnöke (1979-84). 1994-ben az egyetem a megtisztelő Professzor Emeritus címet adományozta neki. Kutatási tevékenysége elsősorban az erősáramú méréstechnika problémáihoz kapcsolódott: számos eredménye született ezen a szakterületen részben új mérési eljárások kidolgozása, részben pedig a korszerű elektronika és számítástechnika alkalmazása révén. 1961-ben kandidátusi, 1974- ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett Több könyv írásában vett részt, a legjelentősebbek ezek közül az 1985-ben a Műszaki Könyvkiadó gondozásában megjelent Jelek és rendszerek méréstechnikája című valamint az 1993-ban a Wiley Könyvkiadónál megjelent Technology of Electrical Measurements című szakkönyvek, melyeknek egyben főszerkesztője is volt. Oktatási, tudományos és szervezői tevékenysége alapvetően járult hozzá a Villamosmérnöki Karon a Műszer és irányítástechnika szak valamint a Műszer- és Mérésteclmika Tanszék létrejöttéhez és kiteljesedéséhez. Maradandót alkotott a méréstechnikusok népes generációi számára. Meghatározó szerepe volt az Informatika szak létrehozásában is: az informatikus képzés kidolgozása, feltételeinek megteremtése és elindítása dékáni működésének időszakára esett. Sok esetben tevékenysége kiterjedt egész egyetemünk jelenét és jövőjét meghatározó kérdések megoldására, amelyeknél energiáit nem kímélte, mindig az egyetem iránti elkötelezettség vezérelte. DR. STEINGASZNER PÁL egyetemi tanár Egyetemünkön 1949-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A kémia tudomány doktora fokozatot 1962-ben, a kémia tudomány kandidátusa fokozatot 1980-ban szerezte. Életútja a hazai kőolajiparban korábban nem ismert katalitikus technológiák hazai megvalósításának előkészítéséhez és bevezetéséhez, valamint az 76
