A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
Nyugállományba vonultak
DR. DOBOS ALAJOS oki. mérnök, egyetemi doktor, a műszaki tudományok kandidátusa Pápócon született 1928. szeptember 19-én. 1952-61: Egyetemünk I. sz. Vízépítéstani Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus. 1961-62: Kecskeméten az Állami Gazdaságok Igazgatóságán tervező mérnök. 1963-75: a Művelődésügyi Minisztériumban a műszaki egyetemek és főiskolák osztályvezetője. 1975-től a BME Vízgazdálkodási Tanszék docense, 1978-tól egyetemi tanára az 1993. évi nyugdíjazásáig. Életútja elválaszthatatlan a felsőoktatástól, hiszen 1961 és 1975 között is mellékállásban folytatta oktatói munkáját. Széleskörű tudományos, kutatói, oktatói munkássága elsősorban a mezőgazdasági vízépítésre, főleg a vízhasznosításokra /öntözések, tangazdaságok / teljed ki. Számos hazai és külföldi öntözésfejlesztési, tervezési munka irányítója. Szakkönyvet, egyetemi jegyzeteket, sok tanulmányt írt, több szolgálati szabadalma van. Szép eredményeket ért el a hozzá tartozó tudományos diákköri és a diplomatervező hallgatókkal. Foglalkozott a Tanszék fiatal oktatóival is. Hasznos tanulmányutakat szervezett a hallgatók és az oktatók számára. Jó kapcsolatot épített ki a Tanszék és a mezőgazdasági vízépítéssel foglalkozó főhatóságok s a különböző intézmények között. DR. FARAGÓ KÁLMÁN 1923-ban született és 1951 óta megszakítás nélkül a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési tanszékén dolgozott. Ezt megelőzően a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársa volt. Két időszakban, 1964-68-ig, majd 1973-83-ig volt a tanszék vezetője. 1960-ban szerezte meg a műszaki kandidátusi, majd 1970-ben a műszaki tudományok doktora címet. Az előzőnek a szomszédsági rendszer elvének meglévő városok lakóterületére történő alkalmazása, az utóbbinak pedig a városok rekonstrukciója volt a témája. Ez utóbbi témával kapcsolatos kutatási eredményeit - számos szakcikk után - ’’Városrekonstrukció” címen kiadott könyvében összegezte (1986). Érdeklődése a városok megújítása iránt a magyar mezőgazdasági településekre is kiterjedt: Dr. Perényi Imrével és Dr. Major Jenővel közösen végzett kutatásaikat könyv formában is megjelentették. 1970 óta egyetemi tanár. Csaknem fél évszázados tudományos kutatói és oktatói munkássága mellett generációk sora iskolázott az ő szakmai irányítása alatt. Gyakorlati munkásságából - több tervezési munka mellett - Salgótarján átépítésének komplex feladatában vállalt szerepét kell kiemelni. Jó értelemben vett konzervativizmusa és erős kritikai érzéke rendkívüli igényességgel és fegyelemmel párosult. Tagja volt a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségének. 1982-ben a városok megújításáért végzett és oktatói tevékenysége elismeréseként Hild éremmel tüntették ki. 67
