A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994

Nyugállományba vonultak

E témakörben írta kandidátusi értekezését (1968) és közel 30 évi munkájának jelentőssé vált eredményeit foglalta tézisekbe és részletezte értekezésben a ’’kémiai tudomány doktora” fokozat elnyerésére (1992).

Vezető folyóiratokban publikált eredményei alapján előbb (1970) előadás tartására, majd (1972-1974) kutató munka végzésére hívták a Mainzi Gutenberg Egyetem Szerves Kémiai Intézetébe. Az utóbbit másfél éven át az Alexander von Humboldt alapítványtól elnyert ösztöndíja tette lehetővé. Meghatározó tagja volt egy a BME és a Tiszai Vegyi Kombinát kutatóiból létesült csoportnak, amely poliolefinek módosításával illetve társításával kidolgozta és a nagyüzemi termelésbe állította a MODYLEN márkanevű termékcsaládot. Az eredményért a csoport több tagjával együtt ’’Alkotói díjat” kapott (1986). Az eredmények alapján társszerzőjével (Marosi György) felkérték a ’’Töltött és erősített hőre lágyuló műanyagok” c. monográfia megírására, amely magyar és orosz nyelven került kiadásra. Mintegy 100, többségében elismert nemzetközi folyóiratokban megjelent közlemény szerzője, ill. társszerzője. Közel 80 előadást tartott nemzetközi ill. hazai tudományos fórumokon. Három termelésben realizált szabadalom kidolgozója.

Tagja az MTA Szál- és rosttechnológiai bizottságának (és a Kémiai albizottság titkára), valamint a Műanyag kémiai ill. a Természetes polimerek munkabizottságoknak. Tagja a ’’Szín és fény” alapítvány kuratóriumának és a ’’Fibres and Textiles in Eastern Europe” c. folyóirat szerkesztő bizottságának.

1993-ban a BME címzetes egyetemi tanára lett.

BRUZSA LÁSZLÓ oki. építészmérnök, egyetemi docens. 1993-ban ment nyugdíjba. Gimnáziumi tanulmányok és szakmunkás képzettség (kéményseprés) alapján közvetlenül a háború után végezte egyetemi tanulmányait és az Építészettörténeti Tanszéken diplomázott. Technikusként, majd tervezőként a fővárosi épületállomány háborús kárainak elhárításával foglalkozott (Szfőv. PH, Köb.Közép.NV, KÖZTI).

A BME szétválása után előbb az Építész Dékániba került, majd az ÉTI-ben végzett, a homlokzati felületképzésekkel foglalkozó kutatások mellett a szerkezet- és a technológia oktatásban vett részt.

Felsőoktatási-szervezési témái: a geodéta- és közlekedésmérnöki képzés fővárosi (BME) szervezése, tankönyvellátás és az építész-, építőmérnök képzés német-, cseh-, olasz kapcsolatainak kiépítése.

Fontosabb szakmai működési területei: égetett agyag fal- és födém- szerkezetek, öntött falas építés szerkezetfejlesztése, aluminium és PVC bázisú hazai nyílászáró rendszerek bevezetése, a térelhatárolások épületfizikai méretezése, majd az épület felújításoknál is alkalmazható szakipari szerkezetek korszerűsítése.

65