A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
Az 1993/94. tanév munkájának értékelése
AZ 1993/94. TANÉV MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1. Az Egyetem belső életével kapcsolatos események Egyetemünk Tanácsa a vizsgált tanév legfőbb feladataként a Felsőoktatási, ill. az Akadémiai Törvény életbelépésével ránk háruló teendők elvégzését, az előző években megkezdett egyetemfejlesztési elképzelések továbbfejlesztését jelölte meg. Ezt szem előtt tartva dolgoztak a kari és egyetemi testületek az 1993 őszén I. évfolyamon bevezetett kreditrendszer továbbfejlesztésén, a kar- és egyetemközi oktatás kiszélesítésén, az új oktatás- és kutatásfinanszírozás lehetőségeinek feltárásán, a térítéses és idegen nyelvű képzés korszerűsítésén, az egyetemi számítógépes információs rendszer gyakorlati bevezetésén, nemzetközi kapcsolataink további bővítésén, valamint az egyetemi erőforrásokkal való takarékos, ésszerű gazdálkodás kimunkálásán. Az ezekkel kapcsolatos munkákról, elért eredményekről az Egyetem fő tevékenységi területeinek megfelelő fejezetekben számolunk be. 1993. szeptember 1-ével életbe lépett a Felsőoktatási Törvény, amely a hatálya alá tartozó intézmények működésének minden területére kiterjedő keretszabályozás. A Törvényből adódó feladatok megoldása komoly, egész tanévre kiterjedő - sőt a következő időszakokra is áthúzódó - munkát igényel az intézményektől. Egyetemünk Tanácsa ezért már az első, szeptemberi ülésén kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek megoldása az Egyetem szabályos működéséhez elengedhetetlenek. - Az Akadémiai Törvény 1994. június 30-tól hatályos, így az ebből adódó feladatok a következő tanévben fognak jelentkezni. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának a Felsőoktatási Törvény előírásai szerinti átdolgozása a tanév során folyamatosan történt. A legsürgősebb a személyi ügyek elbírálásánál alkalmazott szavazási rend kimunkálása volt. E témával a Tanács több ülésén is foglalkozott, és hosszas vita során alakította ki és fogadta el a szavazás - egyszerű többségi, illetve minősített - végleges eljárási rendjét. Ezt követte a vezetők megbízási rendjének módosítása, majd a Tanács utolsó, június 27-i ülésén az egész átdolgozott SzMSz-tervezett megvitatása. A tervezet véglegesítésére a Tanács tagjaitól, az érdekképviseleti szervektől beérkező módosító, kiegészítő javaslatok figyelembevételével a következő tanév elején, 1994 őszén kerülhet sor. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény /Kjt./és végrehajtási rendeletéi, valamint a Felsőoktatási Törvény alapján készült el az Oktatói, Kutatói Követelményrendszer. A szabályzat célja, hogy támpontot adjon az oktatók, kutatók kinevezési követelményeihez, megbízható alapot szolgáltasson felkészültségük, munkájuk rendszeres értékeléséhez, a folyamatos alkalmasság megítéléséhez. A Követelményrendszert, amely az egyetemi SzMSz részét képezi és azzal együtt lép hatályba, az Egyetemi Tanács február 28-i ülésén elfogadta. Később készült el és hagyta jóvá a Tanács a kari javaslatok alapján összeállított egységes egyetemi értékelő lapot, amely majd az egyének oktatási, kutatási és szakmai tevé13
