A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1992-1993
Dr. Michelberger Pál rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén
iknek, kik azok, akik - König Gyula (1891) szavait idézve - "nem szolgálnak sablonszerű definíciókkal". A jövő évezred mérnökének azonban mindez még kevés. Különösen kevés akkor, amikor egy új gazdasági struktúrát kell kialakítani, mind mikro- mind makrogazdasági szinten. Lehet, hogy a többségnek a jövőben divatos szóval élve, "vállalkoznia" kell, s mindez speciális ismereteket is követel. Önöknek el kell sajátítaniuk olyan alapvető gazdasági, jogi, pénzügyi, szervezési, vezetési, politikai ismereteket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ötleteiket, elképzeléseiket "eladják", egy-egy csoportot irányítani tudjanak, szakértőként dolgozhassanak. Az idegen nyelvek tudása mindehhez alapkritérium. Remélem, a felsőoktatás jövőjét meghatározó, döntéshozó fórumokon mindenki tudatában van annak, hogy "okos műszakiak" nélkül csak ábránd a felzárkózás a fejlett világhoz. Bánki Donát szavait hívom segítségül: "Egy rossz mérnök többet árthat az országnak, mint amennyit az oktatás útján meg lehetne rajta takarítani". A kor színvonalának megfelelő oktatás sokrétűségét már az Önök elődei is megtapasztalták. Az 1782-ben létrejött Institutum Geometrico-Hydrotechnicum hallgatóinak a három éves tanulmányi idő leteltével "a felsőbb matematikai és fizikai ismereteken túl némi vegytani, természettudományos, gazdasági, mező- gazdasági és jogi oktatás anyagából is vizsgázni kellett". Mindaz, amiről eddig szó volt, olyan tudásanyag, ami könyvekből megtanulható, kísérletekből megérthető, a gyakorlatból elsajátítható ismeretek összessége. Ennek a tudásanyagnak a "működtetése" azonban felelősséggel jár, minden eddiginél nagyobb felelősséggel. A kérdés az, képesek vagyunk-e megőrizni azt a civilizációt, melynek megteremtésében döntő részt vállaltak a mérnökök vagy sem. Tudunk-e békében élni a természettel?? A mérnököt, legyen szó akár csak egy csavar tervezéséről is, nem illeti meg a tévedés joga. A repülőgépen, pl. egy csavar "hibája" katasztrofális hatású lehet. Ebből adódik az a morális felelősség, amely alatt a mérnökök állnak, s amelynek mindig tudatában kell lenniük. A felelősségvállalást "tanítani" nem lehet, de e nélkül a mérnök tevékenysége üres. Jövőnket nem elsősorban a technikai, hanem az etikai problémák megoldása fogja meghatározni. A technika önmaga sem nem erkölcsös, sem nem erkölcstelen erő, az értékek és célok közti emberi választások teszik ezzé vagy azzá. Gazdasági, piaci, hierarhikus érdekek, megfontolások szembekerülhetnek a mérnök morális meggyőződésével, cselekvési köre lehet korlátozott, de mindez nem akadályozhatja meg abba, hogy keresse a kompromisszumot, hogy döntési alternatívákat vázoljon föl. Kedves elsőéves hallgatók ! Tudomány + Mesterség + Szervezési, vezetési ismeretek + erkölcsi felelősségvállalás - ez az, amit adni szeretnénk Önöknek itt, a "munka egyetemén". 10
