A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1992-1993
In memoriam
tomatizálásí és Számítástechnikai Bizottságának, az ÍFAC Magyar Nemzeti Bizottságának, az OMFB Automatizálási Bizottságának. Vitáiban, életfelfogásában is intuitív alkat volt, aki nem szerette a képszer precíz rendjét. A gondolatot mindenféle fonna fölé helyezte. Gondolatai zömükben életképesnek bizonyultak. Illett rá a "poéta non fit séd nascitur" - költőnek születni kell - ősi bölcsessége. Nehéz lesz megszokni, hogy nincs többé. DR. LUDVIG GYŐZŐ 1924-1992 Dr. Ludvig Győző, a Gépészmérnöki Kar egyetemi docense Budapesten született. 1948-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen, de már 1944-ben bekapcsolódott a Műszaki Mechanikai Tanszék munkájába, és azóta folyamatosan - tanársegédként, adjunktusként, majd docensként - a tanszéken dolgozik. Ez a kapcsolata nyugdíjba vonulása után sem szakadt meg. Eleiének utolsó félévét is az előadások, gyakorlatok, a vizsgák és a tanszék egész oktatásának irányításával töltötte, töretlen elhivatottsággal és tanítványai iránti szeretetben. Fő hivatásának az egyetemi oktatást tekintette, ennek érdekében fejlesztette saját tudását, nemcsak a mechanika, hanem az előadások és gyakorlatok kialakítását, a lengéstani mérések tanszéken való kifejlesztését különösen nagy energiával végezte. Hallgatói szerették, több ízben megválasztották az évfolyam legjobb előadójának. Több hallgatóját vezette be sikeresen a mechanikai kutatás elemeibe, oktatói munkájáért számos kitüntetésben részesült. Tudományos kutatómunkáját a dinamika (lengéstan) területén magas szakmai tudásra épített, kiváló mérnöki érzéke jellemezte. Egyike azoknak, akik elsőként terjesztik a nyúlásmérés alkalmazását, amelyet maga a szerszámgépek rezgésvizsgálata területén igyekszik alkalmazni. így alakulnak ki szakmérnöki és mérnök-továbbképzési előadásai. A 60-as években az analóg számítástechnika elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, ennek eredménye a doktori értekezése is. 1968-ban társszerzőkkel megírja a "Szilárdságtan kísérleti módszerei" c. könyvét, majd 1973-ban a "Gépek dinamikája" c. könyve. A 80-as években jelenik meg kutatásaiban már a digitális számítástechnikát alkalmazza. Eredményes kutatási és ipari munkáit mutatja az általa írt 7 könyv, illetve könyvrészlet, az 53 szakcikk, 10 egyetemi és szakmérnöki jegyzet, az általa előkészített szabványok, kutatási jelentések, továbbá számos ipari munka, amelyet ő vezetett, vagy abban részt vett. 47
