A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1991-1992

Nyugállományba vonultak

NYUGÁLLOMÁNYBA VONULTAK

DR. BENKE ISTVÁN egyetemi tanár 1924-ben született. Egyetemi tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán, ill. a Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1956-ben a BME adjunktusa, 1956-1966. docense, 1966-tól egyetemi tanár. Hosszabb ideig volt tanszékvezető, intézeti igazgató ill. rektorhelyettes. 10 évig a Közgazdasági Szemle szerkesztő bizottság, 15 évig a TMB Közgazdasági Szakbizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság szakosztály vezető tagja. Kutatási területe a gazdasági érdekek feltárása és felhasználása. A közgazdaságtudományok kandidátusa (1964), akadémiai doktor (1975). Disszertációi - egyéb publikációi mellett - könyv alakban is megjelentek: Az anyagi érdekeltség rendszere az építőiparban (1966), Érdek és ösztönzés (1975).

Hosszú oktatói pályafutása során mérnök generációkat ismertetett meg a köz- gazdaságtan elméleti alapjaival, s ennek kapcsolatát a mérnöki munkával. Különös gondot fordított az építész, építő és a közlekedési szakágazatok közgazda- sági kérdései és a közgazdaságtan együttes alkalmazására. Beosztott munkatársait is mindig arra ösztönözte, hogy tudományos munkájuk elsősorban a fenti ágazatok közgazdasági kérdéseit kutassák.

Több magas állami kitüntetés tulajdonosa, az "Oktatásügy Kiváló Dolgozója", a "BME Emlékérem" és az "MKKE Emlékérem" kitüntetettje. 1991-ben nyugdíjba ment, mint félállású professzor 1994-ig dolgozott a Közgazdaságtan Tanszéken.

BÉRCZFAI LAJOS nyelvtanár 1954 óta dolgozott a Budapesti Műszaki Egyetem nyelvtanáraként. Orosz-német szakos tanár volt, de nyelvismerete egyéb nyelvekre is kiterjedt. Szakmai érdeklődése a nyelvészeten belül a nyelvtani ismeretek rendszerezésére, a gyakorlati problémák megoldására terjedt ki. Több kiváló jegyzet és oktatási segédanyag szerzője, társszerzője. Egyik munkáját az egyetem"Szerzői nívódíjjal" tüntette ki. A német nyelvből írt tananyagai jelentősen hozzájárultak a felsőoktatásban folyó német nyelvi kultúra fejlesztéséhez. Mind a hallgatók, mind pedig oktató kollégái kiváló pedagógusnak tartották. A hallgatói véleményezések során mindig a legmagasabb pontszámokkal és elismerő szavakkal minősítették munkáját a véleményezők. A Nyelvi Intézet vezető oktatói, törzsgárdája közé tartozott. Számtalan fiatal nyelvtanárt vezetett be a szakma rejtelmeibe, türelme és segítőkészsége kiapadhatatlan volt. Szakmai tevékenységét egyetemi és minisztériumi szintű kitüntetésekkel ismerték el.

62