A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1991-1992
Dr. Michelberger Pál rektor beszéde
héz vajúdás során, és nem egyik napról a másikra születik meg az új. Negyven év gondolkodási sablonjaitól megszabadulva kell újrafogalmaznunk feladatainkat úgy, hogy csökkenő anyagi ellátás mellett is javuljon az oktatás, egyre közelebb kerüljön Európához, a világhoz. Minden tranziens folyamat igen bonyolult. A küszöbön álló nyugateurópai gazdasági egyesülés is ilyen tranziens folyamatban fog létrejönni (bár ez az átmenet kevésbé bonyolult mint a hazai rendszerváltás, mert gyökeres politikai, társadalmi rendszerváltozás Nyugat-Európában nem szükséges). Nem véletlen tehát, hogy ezeknek az országoknak az ipari vezetői (pl. R. Levy, a Renault elnöke, Agnelli, a Fiat elnöke, W. Niefer,a DB elnöke, Hahn, a VW elnöke, akik az európai autóipart irányítják) kormányzati garanciát követeltek az átmenet időszakára, gyakorlatilag az ezredfordulóig a tranziens folyamat esetleges japán zavarásának az elhárítására. És ezt a garanciát meg is kapták, mert egy belső tranziens folyamatot nem szabad egy külső zavarással kezelhetetlenné termi. Mennyivel inkább vonatkozik ez ránk, ahol az átalakulás szinte az élet minden területét érinti. Látszólag politikai kérdésekre tereltem a figyelmet, valójában azonban elemi matematikai megfontolásokkal is kimutatható következtetésekről van szó. Közismert - és Önök, kedves elsőéves hallgatóink is rövidesen megtanulják -, hogy a nemlineáris differenciálegyenletek megoldásai igen érzékenyek a kezdeti érték változásokra. Ezt a matematika egy új fejezete, a káoszelmélet írja le. Nos, a nyugateurópai ipari vezetők nem akarnak káoszt az átmenet időszakában, és természetesen mi sem akarunk káoszt. Nem jelenti ez a megállapítás a nyugateurópai példa egyszerű másolását már csak azért sem, mert peremfeltételeink, társadalmi, gazdasági adottságaink egészen mások. És ismét a matematikai példát idézve: A parciális differenciálegyenleteknek, csak a peremfeltételektől függő - természetszerűleg egymástól lényegesen különböző - megoldásaik léteznek. Nekünk a saját megoldásunkat kell keresnünk. Minden nemzeti tulajdonság és minden sajátos történelmi adottság ellenére is a megkeresendő megoldásnak természetszerűleg lesznek más országok tapasztalataival, megoldásaival közös elemei. Ránk is érvényes az Európai Egyetemek Magna Chartája, melyet elődöm, Fodor rektor úr írt alá 1988-ban Bolognában. " A türelmetlenséget elutasító, a párbeszédre mindig kész egyetem a tudósok és 13