A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991
Nyugállományba vonultak
Dr. PACH Zs. Pálné SÓS Klára egyetemi docens 1950 óta dolgozik a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1990 végén ment nyugdíjba, de félállásban azóta is tanít a Villamosmémökkari Matematika Tanszéken. Oktatási tevékenysége felöleli a villamosmérnök hallgatók számára tanított matematikai tárgyak teljes spektrumát. Ezen belül is kiemelhető a vektor- és tenzoranalízis és a komplex függvénytan. Előbbiről egyetemünk professzorával, az 1978-ban elhunyt Frey Tamással közösen, nagysikerű könyvet is írt, mely a Műszaki Könyvkiadónál 3 kiadást ért meg. Az utóbbi témában írt egyetemi jegyzetei is számos kiadásban láttak napvilágot, és máig is alapvető fontosságúak a villamosmérnök és műszaki informatika szakos hallgatók oktatásában. 1960 óta a Híradástechnika szakos hallgatóknak minden évben ő tartotta a Matematika tárgy előadását. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem térnénk ki arra a nagy energiára, amellyel a tanszék fiatalabb tagjait segíti az oktatómunka mindennapos problémáinak megoldásában, és amellyel mindig példamutatóan veszi ki részét a tanszékre háruló feladatokból, így legutóbb az egységes villamosmérnökképzés tantervi reformjának előkészítéséből és bevezetéséből. Dr. PÁLOSSY Lászlóné címzetes egyetemi docens (1991) 1953-ban végzett a BME Vegyészmérnöki Karán. 1953 és 1957 között az Egyesült Vegyiművek fejlesztő laboratóriumában dolgozott. 1957-től a Szervetlen Kémia Tanszéken végzett oktató- és kutatómunkát, kezdetben tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban. Részt vett a tanszék minden oktatási tevékenységében (számítási és laboratóriumi gyakorlatok vezetése, az oktatási munka szervezése; megírta az "Általános és szervetlen kémia" tárgy jegyzetének 2. kötetét és a laboratóriumi gyakorlatok útmutatóját. Aktívan közreműködött oktatófilmek készítésében (16 oktatófilm megírása, forgatása). Az "Elemorganikus kémia" kötelezően választható tárgy előadója volt éveken keresztül. Számos TDK-munka, szakdolgozat, diplomamunka témavezetőjeként irányította a hallgatókat. Vegyészmémök-generációk közkedvelt oktatója volt, támogatta az új oktatási kezdeményezéseket, a hallgatók mindig fordulhattak hozzá segítségért. Kiváló pedagógiai érzéke, az oktatással kapcsolatos elhivatottsága visszatükröződött a hallgatók szeretetében, megbecsülésében. Hallgatói javaslatra 1985-ben elnyerte a "Kar legnépszerűbb oktatója", 1988-ban pedig a BME kiváló oktatója címet. Tudományos munkássága a következő területekre terjedt ki: szerves szilíciumvegyü- letek előállítása, fizikai-kémiai vizsgálata, szilikonolajok hazai gyártási technológiájának kidolgozása és ipari kivitelezése, szilikonolaj emulziók előállítása, szilikonkaucsuk alapanyagok és különböző típusú szilikongumik előállítási technológiájának kidolgozása. Jelentős érdemei vannak a szilikontermékek alkalmazási területeinek kiszélesítésében. 1967-ben védte meg műszaki doktori értekezését. Több mint 30 tudományos publikációja, számos elfogadott szabadalma van. Rendszeresen részt vett ipari szerződéses munkákban. A tanszék közszeretetben álló, elismert oktatója volt, akinek munkájára nyugállományba vonulása óta is számít a tanszék. Dr. PONGRACZ Pál egyetemi tanár, Ybl - díjas építész, a Lakóépülettervezési Tanszék vezetője 1990 december 31-én nyugállományba vonult. 1980-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, röviddel ezután tanszékvezetőnek. Tulajdonképpen visszakerült a tanszékre, hiszen itt kezdte oktatói tevékenységét demonstrátorként, 1955-ben. Diplomájának megszerzése után tanársegéd lett az Építészettörténeti tanszéken, majd a Városépítési Tanszéken, ahol 1963-ban kapta meg 61
