A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991
Nyugállományba vonultak
Folyamatosan részt vesz az egyetemi oktatásban az egyetem több karán. A Vegyész- mérnöki Karon választható fakultatív tárgyat hirdetett meg a "Lumineszcencia" és a "Sektrofluorimetria” témaköréből. Számos egyetemi jegyzet szerkesztője, illetve társszerzője, diplomamunkák és szakdolgozatok vezetője. 1984 óta egyetemi docens. Dr. KÁTAI Lajos (oki. gépészmérnököt) egyetemi adjunktust 1956-ban a Gőzgépek és Hűtőgépek Tanszékre nevezték ki tanársegédnek. E tanszék jogutódján, az 1959- ben alakult Kalorikus Gépek Tanszéken 1965-ben adjunktussá léptették elő. Egyetemi doktori címet 1976-ban szerzett. Elméleti felkészültsége, kiemelkedő gyakorlati érzéke, kapcsolatteremtő egyénisége mind hallgatói, mind munkatársai, mind az ipari szakemberek körében a tanszék elismert oktatójává, szakterületének megbecsült szakértőjévé tették. Fő szakterülete a méréstechnika és annak kutatási fejlesztési és üzemellenőrzési célú alkalmazása, elsődlegesen a hűtőtechnika területén. Oktatói munkája a graduális és posztgraduális képzésre egyaránt kiterjedt. Az általa kifejlesztett és irányítása mellett megvalósított oktatói készülékeken, berendezéseken a hallgatók százai szereztek mérnöki munkájukhoz nélkülözhetetlen ismereteket. Három szabadalma, több publikációja és szakmai előadása jelzi szakmai aktivitását. Oktatói szakmai tevékenysége mellett jelentős részt vállalt a tanszéki belső feladatokból is, ezzel járulva hozzá a tanszék eredményes munkájához. 1990-ben vonult nyugállományba. Dr. LAKATOS Istvánné Dr. NÉMETH Ágnes címzetes egyetemi docens 1934 július 10-én született Budapesten. 1952-ben érettségizett, utána felvették az ELTE Természettudományi Karára. 1957-ben szerzett vegyész diplomát kitűnő eredménnyel. Végzése után egy évig az Állattenyésztési Kutató Intézetben és két évig a Károlyi Kórház laboratóriumában dolgozott. 1960 októberében került a BME Általános és Analitikai Kémia Tanszékre. Először mikro-analitikai módszerek bevezetésével, majd nemvizes közegben minőségi analitikai reakciók vizsgálatával foglalkozott. Az utóbbi témából szerzett doktori címet 1967-ben, summa cum laude minősítéssel. 1966-ban az Alkalmazott Kémia Tanszékre került. Itt kezdetben reakciókinetikai vizsgálatokat végzett, majd komplexek termikus bomlásával foglalkozott. 1976-tól foglalkozik kolloidkémiai témákkal, ezen belül is főleg szemcseméretanalízissel és tömény szuszpenziók stabilitási kérdéseivel. Folyamatosan részt vesz az egyetemi oktatásban. 1976-85 között "Félvezetők kémiája" címen tartott előadást IV. éves villamosmérnök hallgatók részére. 1990- ben megvédte a "Szemcseméret-analitikai módszerek és alkalmazásuk szuszpenziók minősítésével" című kandidátusi értekezését. 1991- ben a BME kinevezte címzetes docenssé, ugyanebben az évben nyugdíjba vonult. 59
