A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991

In memoriam

IN MEMÓRIÁM DR. AMBRÓZY ANDRÁS 1931-1990 Nagy veszteség érte a magyar elektronikát, 1990. július elsején a balatoni viharban életét vesztette Dr. Ambrózy András egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikai Technológia Tanszékének nemzetközi hírű, Állami díjas vezetője. 59 éves korában, alkotó erejének teljében ragadta el a váratlan és szomorú halál. Életpályája a Budapesti Műszaki Egyetemhez kötő­dött. 1953-tól a Budapesti Műszaki Egyetem okta­tója. 1970-ben kapott megbízást az Elektronikai Technológia Tanszék vezetésére, 1979-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Húsz éven keresztül irányította az Elektronikai Technológia Tanszék oktató és kutató munkáját. A Villamosmérnöki Karon Ambrózy professzornak meghatározó szerepe volt a mikroelektronikai és technológia szak létrehozásában és profiljának ki­alakításában, számos technológus mérnökgenerációt oktatott és nevelt fel. Számos új elven alapuló elektronikus műszer konst­ruálása fűződik nevéhez. Több könyve jelent meg, és több mint 120 publikációja tette ismertté nevét a tudományos világban. Az elektronikus zajok téma­területének nemzetközileg elismert tudósa volt. A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számos állandó bizottságának munkájában vett részt, illetve látta el az elnöki tisztet. 1970 óta a TMB Elektronikai és Számítástechnikai Szakbizottságának tagjaként, 1985-től pedig elnökeként segítette a tudományos továbbképzést. Kimagasló szerepe volt a hazai hibrid integrált áramköri gyártás magas színvonalra emelésében, ennek a tevékenységnek az elismeréseként nyerte el az Állami díjat. Az egyik első magyar tagja volt az Institute of Electrical and Electronic Engineers nagyhírű nemzetközi tudományos egyesületnek, és 1989-ben elnyerte a legmagasabb tagsági fokozatot, az "IEEE FelIow"-t. Aktívan részt vett a "Magyarok a világ mű­szaki és természettudományos haladásáért" konferenciák szervezésében és munkájá­ban. Szerette és a tudományokkal való kapcsolatában is értette a zenét, hobbija volt a vi­torlázás. A természet és a sors kiszámíthatatlan útjainak találkozása folytán a gyakor­lott és mindig megfontolt hajóst kedvenc sportjának művelése közben érte a halál. Szeretett professzorunk emlékét megőrizzük. 41

Next

/
Thumbnails
Contents