A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991

Az 1990/91. tanév munkájának értékelése

5. Gazdasági és műszaki munka Az egyetem 1990. évi gazdálkodási tervének elkészítését több tényező nehezítette. Az 1990. évi állami költségvetés bevételi oldalát meghatározó koncepciókról az Or­szággyűlés novemberi ülésszaka úgy döntött, hogy a bevételek szintjére csökkentett kiadási előirányzatok drasztikusan módosították a költségvetési intézmények kondí­cióit. Az 1990. évi költségvetés készítéséről rendelkező minisztériumi leirat pedig a következőket tartalmazta: "Az ország gazdaságának külső és belső egyensúlyi helyze­téből adódó következmények 1990-re szigorú költségpolitikát és költségvetési gaz­dálkodást tesznek szükségessé..." Ennek következtében 1990-ben tovább folytatódott a gazdálkodók számára nyújtott támogatások mérséklése, több területen (élelmiszer, energia, közlekedés, szállítás stb.) a fogyasztói árak tovább emelkedtek. Az intézmények körében rendkívül szigorú és kedvezőtlen feltételek érvényesültek. Emellett a Belső utasítás módosítása miatt nem volt döntés a KK-ból származó rezsitérítések számbavehető összegeiről. Ilyen előzmények után került sor az Egyetemi Tanács 1989. december 18-i ülésére előterjesztett, a BME 1990. évi költségvetési, felújítási tervére és az érdekeltségi alap felhasználására vonatkozó javaslat elkészítésére és megvitatására. A Tanács a költ­ségvetést a bizonytalansági tényezők miatt csak az 1990. március 12-i ülésén hagyta jóvá azzal a megkötéssel, hogy - újabb döntésig - a gazdálkodó egységek a gazdálko­dási keretük 70 %-áig vállalhatnak kötelezettséget. Az egyetem fejlesztésével, műkö­désével kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalára, javaslatok kidolgozására a Tanács ad hoc bizottságot hozott létre. A Tanács a döntésnek megfelelő előkészítő vizsgálatok után az október 3-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a 30 %-os keret felhasználására vonatkozó korlátozás feloldását, és az áremelkedések miatt jelentkező egyetemszintű többletkiadások for­rásául a saját bevételi többletet és a pénzmaradványt jelölte meg. Az éves gazdálkodás pénzügyi alapjait a költségvetési támogatás, az intézményi pénzmaradványok, a KK és egyéb saját bevételek képezték. Az egyetem alapfeladatát jelentő oktató-nevelő és tudományos munka és az ehhez kapcsolódó fenntartásra fordítható előirányzatok összege - a tényleges gazdálkodási alapot nem jelentő technikai tételek figyelmen kívül hagyásával - 3326 mFt volt. Ebből a nagyjavítási kereteket is magában foglaló költségvetési támogatás 1960 mFt. Alapfedezeti előirányzatunknak tehát mindössze 59 %-át biztosítja csak a költségve­tés. Az alapfeladatainkhoz kapcsolódó saját bevételeink összege - ebbe az állami megbízásokat is beleértve - 797 mFt volt. Rezsitérítés címén 117 mFt-ot számoltunk el. A költségvetési támogatás összege az előző évhez képest 454 mFt-tal emelkedett. A nagyjavítási munkákra költségvetési támogatásból 130 mFt állt rendelkezésre, melyet saját forrásból 40 mFt-tal egészítettünk ki, a munkák az Egyetemi Tanács által jóváhagyott terv szerint folytak. A jogos igények azonban - évek óta - többszö­rösen meghaladják pénzügyi lehetőségeinket. Az eredményérdekeltségű munkák elszámolt árbevétele 610 mFt volt, mely 121 mFt- tal alacsonyabb az előző évinél. Ez 17 %-os csökkenést jelentett. A KK munkák el­27

Next

/
Thumbnails
Contents