A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991
Az 1990/91. tanév munkájának értékelése
A jegyzet-tankönyvkiadás átvétele új és nehéz feladatok elé állította egyetemünket. A témával mind a Rektori, mind az Egyetemi Tanács mélyrehatóan foglalkozott. Dönteni kellett egyrészt arról, hogy az új kiadványok szabad áras volta miatt a dotációnak hallgatói támogatásként kell megjelennie. Ennek rendszerét pedig mielőbb ki kell dolgozni. Másrészt, létre kellett hozni egy kiadóhivatalt, amely a kéziratok tartalmi, műszaki szerkesztésével, tipografizálásával, a nyomdai megbízással, a kész jegyzetek raktározásával, térítésével, ezek nyilvántartásával stb. kell, hogy foglalkozzon. 1991 tavaszán ideiglenesen megalakult a kiadó, megtörténtek a legfontosabb beszerzések, megalakult a BME Tankönyv- és Jegyzetbizottsága, elkészült az első kísérleti kiadvány. A kiadó gazdálkodásának megfelelő kereteit azonban a tanév folyamán még nem sikerült kimunkálni. Ezért az Egyetemi Tanács júniusi utolsó ülésén úgy határozott, hogy az egyetemi jegyzetkiadási rendszer kidolgozására, a kiadói tevékenység irányítására pályázatot kell kiírni. A pályázatok beérkezése után, ezek ismeretében kell majd dönteni az Egyetemi Jegyzetkiadó működéséről, vezetőjének személyéről. Az 1990. évi hallgatói gyűlésekkel lezárult egyetemünkön az a folyamat, amely egy politikai szervezet által működtetett képviseletből egy hallgatói legitim képviselet megalakításához vezetett. A szervezeti keretek, a működési rend, az egyetemi, kari vezetéssel való együttműködés jogosíványrendszere és gyakorlata kialakult, és jelenleg már az SZMSZ 5.sz. mellékleteként elfogadott szabályozás szerint működik. A Műegyetemi Ifjúsági Egyesület ma biztosija az erre igényt tartó hallgatói képviseletek, hallgatói öntevékeny csoportok gazdálkodásának bonyolítását, a szükséges pénzügyi, gazdasági és infrastrukturális háttérfeltételeket. A hallgatók szociális helyzetét az 1990/91-es tanévben alapvetően két tényező határozta meg. Egyrészt a családok döntő részének jövedelmi helyzete az elmúlt évihez képest romlott, és ez a hallgatók jelentős részét kritikusan érintette; másrészt a tanévben bevezetett normatív finanszírozási rendszer olyan normális emelést tartalmazott, amely lehetővé tette a reálérték megőrzését. Mivel az állami támogatások odaítélésének szabályozása intézményi hatáskörbe került, a nappali hallgatók részére juttatható állami támogatás rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy kiemelten támogassuk a kimagasló hallgatói teljesítményeket. Ennek következtében a jó eredményeket elérő hallgatók szerény családi támogatás esetén is megfelelő jövedelmi helyzetben végezhetik tanulmányaikat. Jelentős gond a közepes vagy gyengébb teljesítményt nyújtó hallgatóknál jelentkezik, akik nem kapnak tanulmányi ösztöndíjat, és akiknél a szociális támogatás nem kompenzálja teljes körűen a családi támogatás alacsony szintjét vagy hiányát. E körben tovább erősödik a kényszer-munkavállalás, amely folyamat nemkívánatos kontraszelekcióhoz vezet. 3. Tudományos tevékenység, ipari kapcsolatok, kutatás-fejlesztés A tudományos kutató- és fejlesztőmunka területén az 1990/91-es tanévben jelentős változások következtek be. Lezárultak a 4-5 évvel ezelőtt indított állami finanszírozású kutatási megbízások (OTKA, TKA, OKKFT), és jelentős átrendeződés tapasztalható a szerződéses kutatás-fejlesztés területén is. 1991. március 31-ével lezárult az egyik legjelentősebb terület, az OTKA 1/1, 55 témából álló, mintegy 180 mFt támogatású kutatás. A témavezetők beszámoltatása folyamatban van. Befejeződött az OTKA Információs Infrastruktúra fejlesztési prog21
