A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991

Az 1990/91. tanév munkájának értékelése

leti jelleggel korszerűbb formákat vezessünk be. Ilyen pl. az 1989/90. tanévben elfogadott szabad nyelvválasztás, a társadalomtudományi tárgyak új oktatási rendje, a kötelező állami nyelvvizsga bevezetése, az új felvételi rend stb.

Meghatároztuk a BME tantervi irányelveit, amelyet az Egyetemi Tanács május 13-i ülésén el is fogadott. Az új tantervi alapelvek a karok egységes elvekre épülő, de mindenképpen önálló munkájához biztosítanak keretet. A Tanács a tantervi alapelvekben szereplő oktatás-korszerűsítés kari munkájának segítése érdekében felkérte az Oktatási Bizottságot, hogy esetleg további oktatók bevonásával, albizottságok létrehozásával vizsgálja meg a credit-rendszer bevezetésének, valamint a lehallgatott 4-6 félév utáni elágazó képzésnek a lehetőségeit. A credit-rendszerre építkező tantervek összeállítását, összehangolását a jövő tanévre tervezzük.

Itt kell megemlékeznünk a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiuma üléseiről, amelyeken egyik legfőbb téma a tantervfejlesztési szakbizottságok által előkészített szakalapítási előterjesztések voltak. A Kollégium a hozzátartozó intézmények vonatkozásában mintegy 30 új szak alapításával foglalkozott, és ennek 80 %-át el is fogadta. - A kollégium vezetője ez évben egyetemünk rektora volt.

Egyetemünkön a Villamosmérnöki és a Közlekedésmérnöki Kar készítette elő és vitte egyetemi tanácsülésre új szakok beindítására vonatkozó javaslatát. Az Egyetemi Tanács egyetértett a Villamosmérnöki Karon a Villamosmérnöki szak és a Műszaki Informatika szak létesítésével, a megfogalmazott képesítési feltételekkel. A Közlekedésmérnöki Kar esetében támogatta a Gépészmérnöki Szak alapítását azzal a megjegyzéssel, hogy az ilyen szakon kiadott gépészmérnöki diplomában jelenjen meg a szakirány is, illetve alternatív megoldásként egyetértett az alapszakok listájának Közlekedési-gépészmérnöki szakkal történő kibővítésével.

1991 őszén tehát a Villamosmérnöki és a Közlekedésmérnöki Karon, illetve a Mérnökfizikus határterületi szakon indulhat új tanterv szerint az oktatás. A többi karon csak egy év múlva várható az új tantervek bevezetése.

Szükségessé vált a tanév folyamán a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Felvételi Szabályzat módosítása, valamint a BME nappali tagozatos hallgatók részére juttatható állami támogatások szabályozásának elkészítése. Az első esetében a Tanács megerősítette azt az eljárási rendet, hogy tanulmányi szabályzati ügyekben elsőfokon a hatáskört a kar tanulmányi bizottsága, másodfokon a dékán gyakorolja. A rektor csak panaszos ügyekben járhat el. A Tanács egyetértett azzal a javaslattal, hogy a végzősök diplomaosztáskor mérnöki esküt tegyenek. - A Felvételi szabályzat módosítására vonatkozó javaslatok jórészt a Természet- és Társadalomtudományi Karon beinduló nappali mérnökfizikus képzéshez, a Vegyészmérnöki Kar szóbeli felvételi vizsgájához, valamint a letett nyelvvizsgák igazolásához kapcsolódtak. - A hallgatók anyagi támogatása új rendszerének bevezetéséről megállapítható, hogy az előző rendszereknél kedvezőbb és igazságosabb, jobban ösztönöz a jobb tanulmányi eredményre. A hallgatók elfogadták, azonosultak vele, a szabályozás kialakításában és végrehajtásában aktívan részt vettek.

Egyetemünk vezető testületéi elemezték a nyugati egyetemek oktatási rendszerét, az egyetemünkön folyó idegen nyelvű oktatás helyzetét. Ez utóbbi keretében, különösen a TEMPUS támogatásával az őszi félévben beindult francia nyelvű alapképzésről volt szó, valamint a német nyelvű kurzusokról. A többnyelvű egyetem koncepciójáról szóló előterjesztés - a fentiekhez hasonlóan - azt a célt szolgálta, hogy kijelölje egyetemünk számára azokat a fejlesztési irányokat, törekvéseket, amelyek a többnyelvű egyetemi jelleg kialakításához vezetnek. A Tanács egybehangzó véleménye szerint a koncepcióban megjelölt törekvéseket egyetemünk minden felelős vezetőjének támogatnia kell, oktatóinknak aktívan kell részt venniük benne. A megvalósítás19