A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1989-1990, 1. kötet
Az 1989/90. tanév története
/Meg kell azonban jegyezni, hogy 1990-ben jelentősen módosul az elszámolás rendje./ A felsorolt tevékenységekből 1989-ben 126.961 eFt bevétel keletkezett. Ezt az előző évi pénzmaradvány 58.643 eFt-tal növelte. A rendelkezésre álló keretből 97.178 eFt felhasználásra került. Az intézményi gazdálkodási keretből 25 %-ot tesz ki a KK munkák bevételéből és az előző évi alapokból rendelkezésre álló forrás. 1989- évben szerződéses munkák elszámolt árbevétele 730.663 eFt volt amelyet az előző évi alapmaradványok - ebbe a beruházásra átvett pénzeket is beleértve - 189-699 eFt-tal növeltek. A szervezeti egységek személyi díjazási hányada 1988. évhez képest 5 4>-kal emelkedett. A növekedést az év elején életbe lépett rendelet módosítása, az állami befizetéses kötelezettség megszünteté se, a TB-járulék fizetési kötelezettség számítási módjának változása és az ezek nyomán hozott intézkedések tették lehetővé. Az árbevétel fokozása érdekében - a maradvány ^ó-ában kifejezve - a szervezeti egység és a központi keret aránya 52-48 $-ró1 58-42 $-ra módosult. Az érdekeltségi alap felhasználása a jóváhagyott terv szerint történt. Változatlanul kiemelkedő helyet foglaltak el a nemzetközi kapcsolatok, az egyetemi dolgozók szociális /segélyezés, lakásépítési támogatás, üdülők üzemeltetése, felújítása/ kiadásai. Az Egyetemi Tanács első Ízben december 18-i ülésén tárgyalta meg az 1990. évi költségvetési, felújítási, beruházási tervre, az érdekeltségi alap felhasználási programjára készített javaslatot. Mivel azonban ebben az időben az egyetem számára biztosított költségvetési keret még nem volt ismert, a Tanács a tervezet jóváhagyását későbbi időpontra halasztotta. Ugyanakkor szakértői bizottságot hozott létre a költségvetés tervezett tételeinek áttekintésére. Ezt többek Között az is indokolttá tette, hogy a GMF már 1989-ben megkezdte a decentralizált gazdálkodás bevezetésének előkészítését. A Rektori Tanács október l6-i ülésén megtárgyalta és kisebb módosításokkal az Egyetemi Tanács elé vihetőnek tartotta az egyetemi gazdálkodási rendszer ésszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. A decemberi Egyetemi Tanács határozata értelmében pedig az új költségvetési évet már a gazdálkodó egységek önállóságát növelő, szabadabb, de egyben nagyobb takarékosságra is ösztönző új rend szerint indítottuk be. En nek konkrét előkészületei /különböző gazdálkodási szabályok kiadása stb./ a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon megkezdődtek. 28