A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1988-1989, 1. kötet
In memoriam
felé fordul, és ilyen témakörökben kidolgozott és megvédett értekezései alapján 1963-ban kandidátussá, 1967-ben a műszaki tudomány doktorává nyilvánították. 1963.februártól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem félállásos docense, 1968-tól címzetes egyetemi tanára. 1970-ben nevezték ki a Budapesti Műszaki Egyetem professzorává, ahol kialakította és több karon oktatta a Számitásgépesités, az Operációkutatás, valamint a Rendszerelemzés és irányítás cimü tantárgyakat. 1972-től szervezője és szakvezetője volt az építőipari Szervező Szakmérnöki Szaknak. Rendszeresen témavezetője volt kutatási megbízásoknak és vezetője több OMFB témabizottságnak. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya felkérésére megalapítója és elnöke volt az MTA Rendszertechnikai Bizottságának. Megalakulása óta tagja volt az MTA Operációkutatási Bizottságának, továbbá az MTA több állandó és ad hoc bizottságának, részt vett több nemzetközi szervezet magyar nemzeti bizottságának munkájában is. 1957-től hosszabb időn át tagja a Közlekedéstudományi Egyesületnek, megalapítója és elnöke az Egyesület Kibernetikai és Automatizálási Állandó Bizottságának. Tagja volt az MTESZ több központi bizottságának. 1963-ban kezdeményezi az MTESZ Információfeldolgozási, Kibernetikai és Operációkutatási Központi Szakosztály létrehozását, ebből fejlődött ki a Neumann János Számitógéptudományi Társaság, a- melynek Operációkutatási Szakosztályát több mint tiz éven át vezette. Tagja volt más hazai tudományos társaságoknak is, igy pl. a Magyar Közgazdasági Társaságnak, az Építéstudományi Egyesületnek, ahol megalapítója volt a Számítástechnikai Bizottságnak. Tudományos munkásságának külföldi elismertsége jelentős. Egyik alapitó tagja a "Mathematical Programming Society" nemzetközi tudományos szervezetnek, 1982-ben az IFIP felkérte, hogy tagként vegyen részt "a termelés tervezésének és irányításának automatizálásá"-val foglalkozó állandó munkacsoport tevékenységében. 1988,februárjában a drezdai Friedrich List Közlekedéstudományi Főiskola tiszteletbeli doktorrá választotta. 1958 óta 3, szerzőtársakkal irt és 7 önálló könyve /ebből egy- egy az NSZK-ban és NDK-ban/, 7 egyetemi jegyzete, valamint több mint 130 tanulmánya /ebből 26 idegen nyelven, 19 külföldön/ jelent meg. A Műszaki Könyvkiadó két könyvét nivódijjal jutalmazta. Munkáját igyekeznek tovább folytatni tanítványai, kollégái, akik rokonaival, barátaival és tisztelőivel együtt őrzik emlékét. 56
