A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1988-1989, 1. kötet
In memoriam
IN MEMÓRIÁM ANTAL JÁNOS 1926-1988 Január 29-én ért bennünket a döbbenetes hir: Antal János az éjszaka folyamán hirtelen, váratlanul meghalt. Antal János professzornak, a fizika műegyetemi tanárának több nemes szenvedélye is volt. Ezek alkották életét. Mindenekelőtt természetesen a fizika. 19^^-ben, a háború számunkra talán legsúlyosabb évében iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, és még hallgató korában demonstrátor lett az akkor még ugyancsak fiatal Atomfizika Tanszéken. Azóta ez az egyetem volt a munkaadója, ő pedig ugyanezen munkahelyen futotta be pályáját a kezdő oktatótól az 1977-ben történt egyetemi tanári kinevezéséig, elnyerte továbbá a Fizikai Intézet különféle vezetői megbízásait is. Talán tani tó édesapja hagyományozta rá a tanári pálya szerefetét. Mérnökhallgatók ezreit tanította a fizika szépségeire, mindig nagy lelkesedéssel és mindig nagy hivatástudattal. Széleskörű, enciklopédikus tudását valamennyien, hallgatói is, kollégái is, egyértelműen elismertük. Előadásait a pontosság, az igényesség jellemezte. A matematikát mint a fizika kifejező, leiró apparátusát, kommunikációs nyelvét nagy’biztonsággal kezelte, használatát hallgatóitól is elvárta. Tanítványai szerették, tisztelték, a legjobbak követték. Antal Jánost az új iránti fogékonyság jellemezte. Ennek fényes bizonyítéka, hogy az elsők között vezette be a műegyetemi oktatásba a számítástechnika felhasználását. A számítástechnika szenvedélyes 51
