A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1988-1989, 1. kötet
Az 1988/89. tanév története
ködések, az előzőeknél lényegesen nagyobb összegű alapítványok teremtették meg. így az 1988/89. tanév II. félévében 32 hallgatót küldtünk ki féléves részképzésre nyugat-európai országokba és az USA-ba. Az IAESTE segítségével is több hallgatónk utazott külföldre egy-két hónapos szakmai gyakorlatra. A legfontosabb nemzetközi szervezetek munkájába történő bekapcsolódásunk érdekében 1988-ban felújítottuk tagságunkat a CRE-ben /Európai Egyetemek Rektorainak, Elnökeinek és Alkancellárjainak Állandó Konferenciája/ és az IAU-ban /Egyetemek Nemzetközi Szervezete/ . Beléptünk a SEFI-be /Európai Mérnök Oktatási Társaság/ és az ISEP-be /Nemzetközi Diákcsere Program/. 4/ Gazdasági és műszaki munka Az egyetem 1989. évi gazdasági feladatainak és a rendelkezésre álló pénzforrásoknak a költségvetési évhez igazodó tervét - a Gazdasági Bizottság által történt véleményezés után- az Egyetemi Tanács és a Szakszervezet Bizalmi Testületé az 1989. február 13-i együttes ülésén vitatta meg és hagyta jóvá. Az oktató-nevelő és tudományos tevékenység ellátásának anyagi alapjait több forrásból biztosítottuk. A források között meghatározó a költségvetési támogatás volt, amelynek kereteit a szerződéses munkákból, az állami megbízásokból és az egyéb saját bevételekből elvont rezsitérítések összegével bővitettük. Gazdálkodási pénzforrásaink között jelentős szerepet töltenek be a szerződéses munkák árbevételéből eredő érdekeltségi alapok és egyéb saját bevételeink is. Költségvetésünk /maradvány- és speciális maradványórdekeltségi/ előirányzata 1747 millió forint volt. 1090 millió forint a költség- vetési támogatásból és 657 millió forint /előző évi pénzmaradványt is figyelembe véve/ saját bevételből származott. Az előző évhez viszonyítva a költségvetési támogatás 292 millió forinttal, egyéb, saját forrásaink 203 millió forinttal növekedtek. A költségvetési támogatás növekedése azonban szinte kizárólag a jogszabályi /bér- bruttósitás, adóreform/ és a tervezési, elszámolási /nagyjavítás beépül a költségvetésbe/ változásokkal magyarázható. A folyamatos áremelkedések következtében egyre nehezebb feladattá vált a dologi előirányzatok megteremtése. A keretek szűkössége, 24
