A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1985-1986, 1. kötet

Az 1985-86. tanév története

külföldi könyvek és folyóiratok beszerzése. A Központi Könyvtár és a hálózati könyvtárak könyvállományának alakulását ez évben is döntően befolyásolta a tőkés szakkönyvek rendkívül magas ára. Adagáruk 800 Ft-tal lett magasabb az előző évinél. Ugyanakkor könyvbeszerzésre mintegy 200.000 Ft-tal kevesebbet fordíthattunk. A folyóiratok vásárlására 1985-ben 9,350.000 Ft állt rendelkezésünkre költségvetési keretként Ezzel szemben 12.202.326 Ft-ot kellett kifizetnünk. A különböze tét a Művelődési Minisztériumtól kapott 1,5 millió forintos kiegészítésből, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságtól pótló- lag átutalt 1 millió forintból és a Központi Könyvtár KK anyagtérítési bevételeiből fedeztük.

Megkezdtük a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó könyvtári középtávú terv kidolgozását, amely a könyvtári szolgáltatások, a könyvtári infrastruktúra korszerűsítését, számítógépes rendszerek kifejlesztését tartalmazza.

Központi Könyvtárunknak az OMIKK-kal való együttmükédése keretében 1985-ben lehetősége nyílt bekapcsolódni az UNDP/UNESCO/HUN/ 82.oo7 projektbe. Első lépésként a Könyvtár térítésmentesen kapott egy ALOS Mikrofiche felvevő gépet, amely próba- üzemelése során két teljes évfolyam folyóiratot vett fel mikrofilmlapra. A Soros-Alapítvány révén vásárolt új xerox sokszorosító berendezés jelentősen javította a Könyvtár ilyen szolgáltatásait.

A kutatómunka egyik nélkülözhetetien eszköze a számítástechnika. A Rektori Tanács korábban már említett, 1986. január 20-i ülésén nem csupán a számítástechnikai oktatás helyzetét vizsgálta, hanem ennek tárgyi feltételeit, a számítástechnikai eszközök bázisát /software, hardware/ is. Megállapítást nyert,hogy Egyetemünkön a számítástechnikai eszközök igen vegyes képet mutatnak. Ezért a jövőben a számítástechnikai eszközbázis egységesebbé tételére kell törekedni olymódon, hogy ki kell dolgozni az egyetemi és kari beszerzésekre és fejlesztésekre vonatkozó koordinációs ajánlásokat és az ösztönző rendszert. A tömegméretű alap- és alkalmazói képzést kiszolgáló géppark bővítésénél elsősorban az oktatás lesz a rendező elv, a közép- és központi gépek fejlesztésénél pedig a kutatási és ügyviteli szempontok.

A Számítástechnikai Alkalmazási Központ a számítógép rossz állapota miatt az országos felvételi rendszer munkálatait csökkentett mértékben tudta végezni, ezért 1986-ra a rendszergazda szerepét átadta az ELTE Számítóközpontnak. A SZAK munkatársai ugyanakkor több mikrogépes célrendszer létesítésében vettek részt, pl. komplex grafikus munkahely, dékáni információs rendszer stb.

19