A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1984-1985, 1. kötet
Az 1984/85. tanév története
A maradványérdekeltségű költségvetési előirányzatunk tényleges gazdálkodási alapot jelentő része 61,2 millió forinttal haladta meg az előző évi azonos célú előirányzatot. E növekedésből 26,7 millió forint /43,6 %/ saját pénzeszközből /bevétel-, illetve előző évi pénzmaradvány-többlet/ származott. A költségvetési támogatás 34,5 millió forinttal emelkedett, amelynek főbb tételei a következők: a munkabérkiegészítés 290.- Ft-ról 310.- Ft-ra történt emelése, a bérszint- fejlesztés és járulékai előző évben engedélyezett fejlesztések szintrehozása /Dunaparti oktatási épület, 3000 adagos konyha, kisszámítógépek üzemeltetése, nem nyelvszakos képzés, Felvételi Iroda/, a nappali tagozatos hallgatók juttatása és jövedelemkiegészítése, a demonstrátori díj, a könyv-folyóirat, valamint a közműdíjak áremelésének részbeni ellensúlyozása. A többletelőirányzatot a következő főbb tételek csökkentették: a 25.196/ 1984. XI. MM utasítással elrendelt létszámcsökkentéssel elvont béralap, a tudományos ösztöndíjasok béralap és jiárulékai zárolása, valamint a Kinizsi utcai számítóközpont átadása a MKKE-nek. Az eredményérdekeltségű munkáink árbevétele 45,0 millió forinttal volt magasabb, mint 1983-ban. Az előző évi alapok felhasználása 31,5 millió forinttal nőtt, .az áthúzódó befizetési kötelezettség 6,7 millió forinttal csökkent. A tanév első felében gazdasági munkánkat az 1984. évi célkitűzéseink teljesítésére összpontosítottuk. Ez időszak alatt kellett az 1985. évi gazdálkodást a minden területre kiteijedő különböző tervekkel megalapoznunk. Az 1985. évi tervezési munkák között jelentős helyet kapott a bérgazdálkodás tervének elkészítése, a keretek karok, gazdálkodó egységek közötti elosztása. Az 1985. évben az egyetemi bérszintfejlesztés mértéke 7 % volt, ebből 6 %-ot a központi bérintézkedés engedélyezett, 1 %-ot pedig az 1984. évi zárolt álláshelyek béralapjának 50 %-os mértékben felhasználható összege eredményezett. Az engedélyezett 6 %-os bérfejlesztéshez szükséges pénzügyi fedezetet azonban a Minisztérium csak 60 %-ban biztosította, a további 40 %-ot - 7,8 millió forintot - saját forrásból kell fedeznünk. Ennek a gyakorlatnak a súlyos következményeire felhívtuk a Minisztérium figyelmét és kértük, hogy tegye meg a szükséges intézkedést. A minisztedielyettesi válasz kilátásba helyezte a következő tervidőszakra történő felkészülés során a költségvetési szervek gazdálkodásának áttekintését, jelezte, hogy ennek keretében fogja aPM mérlegelni a Művelődési Minisztériumnak a BME-re vonatkozó javaslatát is. Sajnálatos módon a kutatók ez évi rendkívüli béremelése csak az akadémiai kutatóintézetek kutatóira vonatkozott. Emiatt az egyetemi kutatók fizetése továbbra is elmarad az oktatókétól. Az akadémiai kutatóintézetek kutatóihoz hasonlítva lemaradásuk mostantól kezdve jelentkezik, mintegy 8-10 %. Ez ellentétes az egyetemi kutatás fontosságára 24
