A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1984-1985, 1. kötet

Az 1984/85. tanév története

lemények többsége érett, megalapozott, felelősségteljes megállításokat tartalmaz. A hasznosnak bizonyuló rendszer segítséget adhat az oktatás további javításához. Emellett nagy szerepet játszik a közéletiségre nevelésben azáltal, hogy a hallgatókat rendszeresen fegyelmezett és felelősségteljes véleménynyilvánításra készteti.

Az ifjúsági mozgalomban, a KISZ szervezetben, a fiatalok gondolkodásában végbemenő országos méretű változások az Egyetemen is egyre inkább érzékelhetővé váltak.

Itt a fiatalság pozitív sajátjaként értékelhető — elsősorban a társadalom rosszirányú tendenciáival szembeni — kritikus magatartására gondolunk.

A hallgatók fegyelmi helyzete általában megnyugtató. A vizsgált időszakban mindössze egy esetben került sor súlyos fegyelmi büntetés kiszabására.

Az Állami Ifjúsági Bizottság 15116/1983. /IPK.ll./ számú határozatának eleget téve, 1984 november-decemberében ifjúsági parlamenteket tartottunk Egyetemünkön. A kari parlamentek egy része a hallgatóság átlagosnál kisebb érdeklődése és részvétele mellett zajlott le. Említést kíván az Építőmérnöki Kar parlamentje, ahol bizonyos fokú politikai aktivitás volt tapasztalható a hallgatóság egy részénél. A kari ifjúsági parlamenteken megválasztott küldöttek a három fordulóban megrendezett egyetemi parlamenten fogadták el a ’’Budapesti Műszaki Egyetem Intézkedési tervét” az 1984-86-ig terjedő időszakra. Az egyetemi parlament első két fordulóján külön hallgatói, illetve dolgozói parlamentet szerveztünk, a záró ülést együtt tartottuk mindkét réteg képviselői számára. Az egyetemi Ifjúsági Parlament az intézkedési terv végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérésére Parlamenti Állandó Bizottságot választott, amely a hat kar, valamint a dolgozói KISZ képviselőjéből áll. Munkáját az Ifjúságpolitikai Bizottsággal összehangolva, együttes üléseken végzi.

Az ifjúság életének fontos szintere a kollégium, melynek demokráciáját továbbfejleszteni szükséges - ezt húzza alá az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalásában. Az elmúlt másfél évben számos fórumon elemeztük a kollégiumok helyzetét, vitattuk meg a továbbfejlesztés lehetőségeit. így az Egyetemi Tanács 1985. május 13-án foglalkozott a BME kollégiumainak helyzetével és határozatban mondta ki, hogy az előterjesztés, valamint az elhangzott észrevételek alapján irányelveket kell összeállítani abból a célból, hogy azokat a kollégiumok új szervezeti és működési szabályzata készítésekor érvényesíteni lehessen. Ezek az irányelvek kimondják, hogy a kollégiumok jelentős bázisai az egyetemi hallgatók közéleti, mozgalmi, közösségi, kulturális, szakmai és sport tevékenységének. A kollégiumok állami vezetőinek, tanárainak, diákönkormányzatainak munkája is jelentősen hozzájárul az Egyetem oktatási-nevelési és a KISZ politikai célkitűzéseinek megvalósításához. A Művelődési Minisztérium a közeljövőben várhatóan kiadja a kollégiumok működésére vonatkozó új szabályzatot. A kollégiumi szabályzat várható módosítására ezért a társadalmi szervek bevonásával fel kell készülni. Az új szabály17