A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet
In memoriam
1930-ban Belgiumban, a Bell Telefon Társaságnál helyezkedett el. Itt rövidesen az áramkörtervező osztály legismertebb tervezője lett. Részt vett számos ország automatikus távbeszélő hálózatának tervezésében. Kiváló képességét és szorgalmas munkáját bizonyítja, hogy neve 37 szabadalmon szerepel. 1938-ban kezdett számítógépekkel foglalkozni. Telefonos kapcsológépekből és jelfogókból a négy alapművelet elvégzéséle alkalmas gépet készített és 1942-ig a számítógép három változatát dolgozta ki. Belgium német megszállása után biztonsága veszélybe került és ezért 1942-ben családjával együtt hazatért Magyarországra, de csak műszerészként kapott állást az Egyesült Izzóban. A háború minden poklát megjárva, munkaszolgálatot, deportálást, betegséget elszenvedve, 1945 augusztusában került vissza Budapestre. 1945 és 1949 között a Standard Villamossági Rt. /ma BHG Híradástechnikai Vállalat/ műszaki igazgatója. A távbeszélő hálózat háború utáni rekonstrukciójában vezető szerepet játszott, és ezt a tevékenységét 1948-ban a Kossuth-díj arany fokozatával ismerték el. 1949-ben egyetemi tanárnak nevezték ki és megbízták az újonnan alapított Vezetékes Híradástechnika Tanszék vezetésével. Sajnos, tevékenységét a koncepciós perek következtében csak 1956 februárjától tudta az egyetemen folytatni. Az oktatás mellett az MTA anyagi támogatásával digitális számítógép tervezésével foglalkozott. Megtervezte és megépítette a MESZI, jelfogós, programozható, digitális számítógépet, amely 1958 végére készült el. A gép 1959-től, mint az első működő digitális számítógép hazánkban, éveken keresztül segítette az oktatást és a kutatást. E gép mellett nőtt fel a számítástechnika több hazai művelője. Dr. Kozma László ezirányú munkásságát az első hazai nyelvstatisztikai automata elkészítésével folytatta. 1960 és 1963 között a Villamosmérnöki Kar dékánja volt. Nagy hozzáértéssel irányította a kar első oktatási reformját. Az első tíz év tapasztalatai alapján, a fejlődés irányának jó felismerésével sikerült a tan terv korszerűsítését sikeresen megoldania. Külön említést érdemel az elektronikai technológia szak létrehozása, mely napjainkban a mikroelektronika egyik bázisává vált. Fő érdeklődési köre a távbeszélő technika maradt. Nagy jelentőségű volt 1963-ben kidolgozott tervjavaslata a crossbar telefonközpont fejlesztésére. Pontosan látta, hogy a telefon- hálózat az ország gazdasági életének idegrendszere és telefon nélkül mai életünket már el sem tudnánk képzelni. Időben figyelmeztetett arra, hogy a hírközlés hiánya kerékötője 64
