A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet

In memoriam

mosmémöki Karra került adjunktusként. Elvesztése az oktatók és hallgatók széles körének jelent fájdalmat, mert azok közé tarto­zott, akik munkájukat nemcsak hivatásnak, hanem szolgálatnak érezték. A szakmai fel­adatokon túl, mindennél fontosabbnak tartotta, hogy hallgatóinak, kollégáinak segítsen, munkájukat megkönnyítse. Megérezte a vele kapcsolatba kerülők emberi problémáit, és ahol tudott, segített. Ezért különösen hatékony volt az oktató munkája az esti és a leve­lező tagozatokon. Oktatótársait felelősi teendőin keresztül is segítette: volt szakszervezeti bizalmi, tanszéki tanulmányi felelős, társadalmi munkában pedig népi ellenőr. Oktatási és tudományos témakörben egyaránt a nem látványos, de néljdilözhetetlen tevé­kenységeket vállalta: a Villamosmérnöki Karon mechanikai konstrukciós és technológiai tárgyakat oktatott, gyakorlati példatárakat írt, a tanszék elektronikai technológiai kuta­tási feladataiban a gyártóeszközök fejlesztésével foglalkozott. KENCZLER ÖDÖN 1912- 1983 Kenczler Ödön nyugalmazott docens, az Elektro­nikus Eszközök Tanszék volt tanszékvezetőhelyet­tese 1983. május 30-án hunyt el hosszú betegség után, életének 71. évében. 1912-ben született Budapesten. Középiskoláinak elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem jog­elődjére, az akkori Kir. József Nádor Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be és 1934-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét. Egy évig a Ganz Villamossági Művek Szentendrei úti gyáregységében, majd az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT gyártmányfejlesztésén dolgozott. Nagy szakmai tapasztalata alapján meghívták az Országos Tervhivatalba, ahol 1950-től 1953-ig dolgozott az Iparszervezésen. Innen került a Távközlési Kutató Intézet Egyesült Izzó-beli Kutatójába, ahol vákuum­60

Next

/
Thumbnails
Contents