A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet
Az 1983/84. tanév története
új tanterveket, amelyekben a különböző szakok alaptárgyi oktatása egységes alapelvekre é- pül. Nagyobb óraszámban szerepelnek a számítógépek programozásának alapjai. Valameny- nyi szakon bevezetésre került a Digitális technika alaptárgy. Csökkent a kis óraszámú tantárgyak száma és az átlagos heti óraszám 32 lett. Mikroelektronika- és technológia szak elnevezéssel új szak indult. Ennek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan megszűnik az Elektronikai-technológia szak. A Közlekedésmérnöki Karon az 1983/84. tanévvel a nappali tagozaton befejeződött az új tantervek felfutása, megtörtént az átfogó értékelés, ami alapján kisebb korrekciókat végeztek a tantervben. A heti óraszámokat a jelenlegi 24-28 óráról 30-32-re emelték. Megszűntették a folyamatos számonkérést, helyette növelték a gyakorlati jegyek számát. Megváltozott a matematika és a mechanika szigorlatok rendje. A karok tanterv korszerűsítési, munkáiban való részvétel mellett a KOE-hoz tartozó oktatási szervezeti egységek többsége új tananyagok kidolgozásán és új jegyzetek készítésén munkálkodott. Elkészült a Marxizmus-leninizmus Intézet új politikai gazdaságtan jegyzete, a Tanárképző és Pedagógiai Intézet iskolaszervezettan jegyzete, a Nyelvi Intézet villamoskari orosz és angol jegyzete, valamint a Tanreaktor négykötetes angol nyelvű laborjegyzete. Dolgoznak további új jegyzeteken is. A Marxizmus-leninizmus Intézet tanszékei integrációs oktatási kísérletet indítottak el az Építészmérnöki Karon. Emellett javaslatot dolgoztak ki a szociológia-oktatás bevezetésére. A Tanárképző és Pedagógiai Intézet a műszaki oktatói és a mérnök-tanári szak mindkét évfolyamán új tantervek és tantárgyi programok szerint oktatott az elmúlt tanévben. A tanév egyik fő feladata az esti-levelező képzés megújítása volt. Ezen tagozatok tanulmányi eredményei messze elmaradnak a nappali tagozattól. Nagy a lemorzsolódás. A lemorzsolódott hallgatók 80 %-a a gyenge felvételi eredményt elért hallgatók közül került ki.A már diplomával rendelkezők száma az esti-levelező képzésben meghaladja az érettségivel rendelkezők számát. Ezen indokok alapján indult el a kiegészítő kppzés megszervezése a főiskolát végzettek számára. Az ezzel kapcsolatos munka megszervezésére, az egyetemi szintű rendelkezések előkészítésére, a karok közötti tapasztalatcsere biztosítására megalakult a felnőttoktatási bizottság. A karok meghatározták a szakirányú főiskolák jegyzékét, kialakították a tantervi elképzeléseiket. A felnőttoktatási bizottság meghatározta az esti-levelező képzés és kiegészítő képzés minőségi javítása érdekében szükséges intézkedéseket. A Közlekedésmérnöki Karon 1982/83-ban, a Villamosmérnöki Karon 1983/84-ben már beindult a kiegészítő képzés, a többi karon vádi atóan a jövő tanévben kezdődik ez az oktatási forma. Az Egyetem javaslatának helyt adva, a Művelődési Minisztérium elfogadta, hogy a 12 féléves esti-levelező képzés az 1984/85. tanévtől csak akkor indítható be, ha egy-egy szakon 14
